Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában III.
4 A szerző, személyes körülményei következtében, a feldolgozással csak a Göre könyvekig jutott. Azonos szerkezetű folytatáshoz az EMÉ következő kötetében kér helyet. 5 GÁRDONYI J.: Az élő Gárdonyi. Dante Budapest. É. n. (1934) II. k. 57. 6 GÁRDONYI J.: I. m. II. k. 99- 107 oldalain részletesen foglalkozik Az a hatalmas harmadik keletkezésével. Állításait az egri gyűjteményben levő kézirat- és jegyzetanyag csaknem mindenben alátámasztja. 7 Részletek az EMÉ XIII. (1975) kötetében, a 255. oldalon találhatók. 8 GÁRDONYI J.: I. m. II. k. 241. oldalán található az általunk vitatott szemlélet részletesebb bemutatása. 9 Ezt a száznégy esztendős nagykőrösi vén szőlőpásztort emlegeti Gárdonyi Géza a Földre néző szem (Dante-sorozat) című kötet 56— 57 oldalain a Kenyér című fejezetben. 10 A borítékban száznál több cédula volt, de a rendezéskor szinte maradéktalanul beilleszthetők voltak egy-egy műhöz vagy témakörhöz. Közülük sok már az előző két közlésben szerepel, mások pedig e közlés további részleteiben kerülnek sorra. 11 A névsort a Budapesti Hírlap 1902. október 19.-i száma közölte Gárdonyi Géza összeállítása alapján. Az író az adatokat számadásokból, Tinódi Sebestyén krónikáiból és a király elé terjesztett okmányokból vette. Későbbi kutatásainak eredményeivel kiegészítette és könyve újabb kiadásaiban függelékképpen egyre teljesebben jelentette meg. Az eredeti listán 280 név szerepel, amit Gárdonyi az újság általa megőrzött lapján már 291-re egészített ki. 12 Gárdonyi Géza cikke a Budapesti Hírlap tárca rovatában jelent meg 1899 áprilisának közepén. A pontos dátumot nem ismerjük, mert csak kivágat áll rendelkezésünkre. Ebben a külföldi tudósítók jelentései április 12-ről keltezettek. A cikkben részletes adatokkal igazolja az egri nők hősiességét. 13 A borítékon talált titkosírásos jegyzetet az EMÉ X. (1972) kötetének 352. oldalán említjük, az ugyanoda folyóírással írt érdekes megfigyelést rögzítő jegyzetet pedig a XIII. (1975) kötet 263. oldalán teljes szövegében idézzük. 14 Az egri várban sétálók már Gárdonyi Géza életében is láthattak egy 1509-ben öntött kisebb méretű ágyút, amelyet a vár egyik kútjában találtak. Az író bizonyára ennek kölcsönvételére gondolt jegyzete írásakor. 15 GÁRDONYI J.: I. m. II. k. 47. 16 A két ostrom (1552 és 1596) között, a vár nagyméretű korszerűsítése során, aknafigyelő folyosók egész rendszerét építették ki a föld alatt, főképpen a külső várfalakban. Ezek feltárt részeinek érdekes pontjai az aknafigyelő helyek, ahová a dobot, illetve a víztartó edényt helyezték. 17 Az egri múzeum gyűjteményében levő autográf kéziraton e hős családi neve Czeczey, de az 1909-ben megjelent harmadik kiadásban már, Gárdonyi javítása alapján, Cecey. 18 GÁRDONYI J.: I. m. II. k. 44. 19 E kézirat első lapjának jobb felső sarkába írt pirosceruzás szövegben így fogalmazta meg Gárdonyi a nyomdásznak szánt üzenetét: „Korrigált levonatot küldj uram Egerbe)'''' 20 Az első Göre-levél 1892-ben jelent meg a Magyar Hírlapban. Gárdonyi József könyvének 219. oldalán nagy körülményességgel még Göre Gábor születésének napját és óráját is megadja: „1892. június 6., este 10 órakor látta meg a magyar földet Göre Gábor bíró úr, Lepénden." Nem biztos, hogy ez az adat helyes. Előkerült Egerben egy 1892. április 15-én kelt levél, amelynek szövege így hangzik: „Tekintetes Szerkesztőség! Olvasom, hogy Göre Gábor levelei veszélyeztetik a napi hírek komolyságát. Hát csak ne tessék ezzel törődni. Nagyobb örömmel olvassuk mi azokat, mint 100000000 öngyilkosságot. Különben tessék valahol a mellékleten kiadni a lepéndi bíró dolgait. De semmi esetre ne tiltsák el az írástól ..." E levél kelte csaknem két hónappal megelőzi a Gárdonyi József által megadott dátumot, tartalma pedig arra mutat, hogy addig már több Göre-levél megjelent az újságban. Az önálló Göre-kötetek első kiadásai 1895—1899 között jelentek meg. 21 Futó Jenő dr. könyve Gárdonyi Géza címmel jelent meg 1930-ban Hódmezővásárhelyen. A Göreírásokkal a 39—45 oldalon foglalkozik. 22 Kispéter András véleményének részleteit a Gárdonyi Géza című könyvében (Gondolat, Budapest, 1970) a 33—34 oldalon olvashatjuk. 23 A Magyar Irodalom Története. IV. Akadémiai Kiadó, Budapest 1965. 904. 24 Magyar Irodalmi Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1963. I. 383. 331
