Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában III.

hogy ez a mondat is a Göre feliratú borítékon áll és hozzátesszük, hogy Gárdonyi halála előtt alig két évvel fogalmazta meg ezt a tételt. Az elmondottakkal részletesen bemutatott és legjellegzetesebbnek minősített anyaggyűjtő borítékon kívül továbbiak is előkerültek az egri gyűjtemény feldolgozásakor. Egyik a Magyar Tudományos Akadémia levelének borítékából készült, a másik pedig Gárdonyi kiadójának, a budapesti Singer és Wolfner cégnek a küldeményét hozta eredetileg Egerbe. További adatokhoz juthatunk annak a jelentős kérdésnek megválaszolásához, hogy vajon Gárdonyi valóban csak pályája kezdetén vagy bizonyos szakaszaiban foglalkozott Görével, illetve tűrte meg e sorozat újabb és újabb kiadásait, ha sorra vesszük a gyűjteményünkben meglevő példányokat. Egyúttal ide iktatjuk és elemezzük az egyes Göre-könyvekre vonatkozó cédulák tartalmát. a) Göre Gábor bíró úr könyve A birtokunkban levő legkorábbi kiadás 1895-ből való. Nincs rajta, hogy hányadik kiadás, ezért feltételezhetjük azt is, hogy az első. Budapesten, a Magyar Nyomdában készítették. Kiadóvállalat nem szerepel rajta. A könyv alcíme ebben az esetben más, mint a könyv újabb kiadásain: ,,.. .Mindenféle levelei, kalandozásai az Katufrék sógorral, Durbints sógorral és az Maros kutyával. Versök is vágynak az könyvbe." Hiányzik róla a szerző később szokásossá váló tréfás megjelölése : írtam én magam az salyát Kezemmel Göre Gábor bíró úr. Egybevetés kévéért idézzük, hogy az 1909-ben előkészített 8. kiadás címlapján az alcímet Gárdonyi így javította: „.. .Mindönféle levelei, valamint Tapasztalattyai az Buda-Pesti Fő városba Katufrék sógorral, mög Durbints sógorral. Az én nótám is benne van ebbe a könyvbe." Már ebben a korai kiadásban is található néhány bejegyzés, amelyeket a következő kiadás javítása érdekében tett Gárdonyi. Minden bejegyzés az író által kedvelt kék irónnal készült. A 11. és a 62. oldalon egy egy hosszabb mondat olvasható, kilenc más helyen pedig a lapszélen jelölte meg határozott vonallal a módosítandó szövegrészeket. Gárdonyi Géza 1903-ban szerződést kötött a budapesti Singer és Wolfner kiadóvállalattal és abban könyveinek kiadási jogát húsz évre átengedte. A Göre Gábor bíró úr könyve gyűjteményünkben megtalálható további kiadásai már mind ebből, a Singer és Wolfner cég által beárnyékolt

27 időszakból valók. A kiadásokon évszám nincs, de a különböző előállító nyomdák egyik másik köteten fellelhető adataiból kitűnik a kiadás éve. Ezekből az évekből az 5., 6., 7., 8., 9. és 10. kiadás egy vagy több példánya áll rendelkezésünkre. Az 5. kiadású példány sajnos nem teljes. Hiányzik mindkét címoldala és az egész első ív. A meglevő kilenc ív nyomtatott szövegében, a 6. kiadás előkészítéseképpen, 72 kisebb-nagyobb javítást tett Gárdonyi és ezenkívül beiktatott három mellékletet. A mellékletek közül az első érdekes megjegyzés a nyomdai szerkesztők részére, egy címlap belső oldalának kefelevonatára írva ; „Ha nem lesz a szöveg 160 lap, az lesz az oka, hogy a cikkeket nem kezdik külön lapon, mint ezt eddig minden kötetnél cselekedtük." A nyomdában megfogadták az író figyelmeztetését és a kötet pontosan 160 oldal lett. A másik melléklet-cédula egy beszúrás: „A 99 laphoz — Mondok az én kutyám nem is kívántsi sömmiféle képre se". Ez a mondat bele is került a 6. kiadás szövegébe. A harmadik betoldás a Kakas Márton című tréfás folyóiratban

28 megjelent „Levél arrul, hogy mi a legokosabb tanálmány?" Ott olvasható a 6. kiadás 148-151. oldalain. A Singer és Wolfner cég kiadásában megjelent és a budapesti Hungária nyomdában készült 6. kiadásból az a példány maradt ránk, amelyet Gárdonyi a 7. kiadás kézirataként javított át. A Gárdonyi Sándor féle hagyatékból került elő 1965-ben, azzal az üzleti borítékkal együtt, amelyben a kiadóvállalat, a postabélyegző tanúsága szerint 1909. augusztus 6-án visszaküldte Gárdonyinak a szokatlan formájú kéziratot. 21* 323