Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Wehli Tünde: A Hatvany Lajos Múzeum illuminált Graduálé lapja

JEGYZETEK 1 Csupán a 2. századi gnosztikus Péter apokrif evangélium (Hennecke, E., Neutestamentliche Apokryphen in deutscher Übersetzung. I. Evangelien. 2. Aufl. Berlin, 1970. 119., 123.) és Szíriai Ephraim egy munkájában (Zingerle, Ausgewählte Schriften des hl. Ephraem. Innsbruck, 1832.) szövegében olvashatók erre vonatkozó utalások. 2 Elképzelhető, hogy valamilyen, temperát jól oldó anyag folyt szét a pergamenen. 3 Toesca, P, Quelques miniatures vénitiennes du XIV

e sièlce. in: Scriptorium, 1/1946 —1947/. 70 sk., PL. 1. 4 Toesca, P., i. m., 71., PL. 4. 5 Mária halála. 1259-ből származó Epistolariumban. A kódex őrzési helye: Padua, Tesoro del Duomo (Itsz. n. f. 64v.) Ld.: Ancona, L., La miniature italienne. Paris—

Bruxelles, 1925. PL. IX. fig. 13. 6 Antiphonarium de tempore et Sanctis. Pars II. f. 112r. Split (Spoleto), domonkos rendház, in: Miniatura u Jugoslaviji. Muzej za Umjenost i Obrt. Zagreb. April—

Juni. 1964. Zagreb, 1964. No 14. 23. kép. 7 ld. előző jegyzet. 8 Albucasis, Chirurgia. Wien, ÖNB. Cod. 2301 f. 87r. in: Hermann Julius, H., Die italienischen Handschriften des Dugento und Trecento. I. Beschreibendes Verzeichnis der illuminierten Handschriften in osterreich, Bd. V. Teil. Leipzig, 1928. Nr. 23. Taf. X. Abb. 4. 9 Decretum Gratiani. Wien, ÖNB. Cod. 20260 f. 8r. Hermann Julius, H., i. m. Bd. II. Nr. 88. Taf,LXVII. es Benoît de Sainte-Mare, Roman de la Froie. Wien, ÖNB. Cod. 2571 f. 29r., 31r., 105v. Hermann Julius, H., i. m. Bd. II. Nr. 84. Taf. LIV. Abb. 1., 2., Taf. LVIII. 10 Rademacher, F., Die Gustorfer Chorschranken. Bonn—Köln, 1975. 206. A keleti művészet e téma ábrázolásához más forrásokat használt mint a nyugati. A keleti egyház a fő ünnepek ábrázolásai során húsvét vasárnapjához az Anastasis jelenetét festette. A Szent asszonyok témát inkább a zsoltárillusztrációban hasznosította. 11 A Visitatio sepulchri с kép témáját egyes kutatók a liturgikus játékokból vezetik le, és a keresztény művészet legkorábbi témái közé sorolják. A játék ismeretének legkorábbi bizonyítéka egy 970—972 között készített angol Reguláris concordiában maradt fenn. Ld.: Künstle, К., Ikonographie der christlichen Kunst. I. Freiburg i. Br. 1928. 502., Stäblein, В., Schriftbild der einstimmigen Musik. Musikgeschichte in Bildern, Bd. III. Musikgeschichte des Mittelalters und der Renaissance. Lief. 4. Leipzig, 1975. 49. 12 Hennecke, E., i. m. 122. 13 Hennecke, E., i. m. 130 sk. 14 Hennecke, E., i. m. 318. 15 Réau, L., Iconographie de l'art chrétien. I. 2

e Iconographie de la Bible. IL Nouveau Testament. Paris, 1957. 539. 16 Hennecke, E., i. m. 130. 17 Hennecke, E., i. m. 123. 18 Hennecke, E., i. m. 318. 19 Adamnanus, De locis Sanctis libris très. Liber primus. II. in: Itinera Hierosolymitana saeculi IV-VIII. Rec. P. Geyer. Pragae-Vindobonae-Lipsiae, 1888. 229. 20 Adamnanus, i. m. 230. 21 Hennecke, E., i. m. 123. 22 Réau, L., i. m. 542. Millet, G., Recherches sur l'iconographie de l'Évangile. 2

e éd. Paris, 1960 , 517., 519. 23 Millet, G., i. m. 524. 24 Millet, G., i. m. 517., 527., Rademacher, F., i. m. 210. 25 Millet, G., i. m. 519. 26 Rademacher, F., i. m. 215. 27 Millet, G., i. m. 519. 20 Az Egri Múzeum 305