Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Lénárt Andor: Az egri vár a XVIII. század végén

következtében „megromlottak". Ahová „közönséges" kövek kellettek, például a püspöki kertbe^ a kerítéshez, oda hordhatták ezeket. Eszterházy megszabta ugyanakkor, hogy nemcsak megromlott köveket szedjenek, hanem épeket is. Elrendelte továbbá, hogy ahová „közönséges" kövek jók, oda azokat vigyék; és addig, amíg a várban ilyenek vannak, „a Bástyábul nem kell hordatni semmit".

46 Az egri püspöki belső malom zugójánál

í7 a vízjáráson felül, ahol a víz már nem éri és nem rontja a köveket, a várbeli faragott kövekből vihetnek, hogy gyorsabb legyen az építkezés. (,,... hogy frissebben menjen.")

48 Sartori a városi ingénieur

49 azt akarta, hogy a nagy épület, a líceum mellé nagy köveket tegyenek kerékvetőnek, hogy a szekerek ne érhessenek a kőfalhoz. Erre azt javasolta, hogy „a várbeli nagy kövekbül lehetne választani vagy hatot", s nem kellene Deméndről hozni. — A püspök ezt a javaslatot nem fogadta el. (Nem látja, hogy „miért ő viselje ennek a terhét"?)™ A „kenyeresek" fészerük építéséhez kértek anyagot. Ezt a várbeli templomban levő fedélfákból kapták meg. (Ezt eddig nem bontották el, mert benne hordókat tároltak, s csak későn hordták ki belőle, s akkor már kevés munkás volt a bontáshoz.) Onnan most a gerendákat, szarufákat használhatják fel a kenyeresek. De fedni már nem deszkával akarták, hanem „bikk zsindellyel". — Eszterházy is így látta jónak.

51 A vár középső kapujánál állt egy emeletes ház („felház, ... aholott Kardos nevű ember lakik"). E ház lépcsője megromlott, félelmes rajta járni. Már szerencsétlenség is történt. A „galériának fáibul" javították meg a grádicsot.

52 A Pesten tartózkodó püspöknek jelentette Farkas, hogy a vár falai pusztulnak. A pusztuló falakból kijött, épületekre való kövek rakásai szaporodtak. Már a „Sáncra vezető nagy kaput" törette. A kapu felett levő nagy kőtáblát levétette s félretétette. A táblán „kimetszett írás" volt.

5:{ — A püspök válaszában azt írta, hogy ezt (t. i. az új bontást,) jól tette, mert „már most az föld alatt való köveket is könnyebb lesz kihányni".

54 A makiári templom építéséhez az építőmester Nagy-Aszóról akart kockaköveket faragtatni. Szerinte ez ugyancsak alkalmas lenne ugyanúgy mint a deméndi kő. — A földesúr nem akart nagyobb költséggel Nagy-Aszón követ faragtatni. Úgy rendelkezett, hogy a makiári templomhoz a faragott köveket tovább is Egerből kell odavitetni.

55 Ezt meg is kezdték. Amikor a makiáriak a várbeli faragott kövekért jöttek, onnan a tégla-házból téglát hoztak a szeminárium építkezéséhez.

56 (Makiáron egyébként ekkor 77 500 tégla volt, azokon kívül, amikkel az épülő templomfalak a fagy elleni védekezésül be voltak fedve.)

57 A városban a melegvíz mellett épülő fürdőház fedelét „a várban elbontandó haszontalan épületnek gerendáiból és szarufáiból" készítették el.

58 A náddal fedett vécseivölgyi téglaszín megromlott. Gerendái elkorhadtak. „Alattuk dolgozni és alá téglát rakni" veszélyes volt. Félni kellett, hogy összeomlik. A javításához mintegy száz darab kisebb nagyobb keményfa volna szükséges. Az oszlopok válogatása, fuvarozása sok utánjárást, költséget jelentett, s mégsem lett volna az építmény állandó. Jobb volna kőoszlopokra építeni a téglaszínt, — javasolta Farkas. Amikor a szeminárium építéséhez téglát hoznak a béresek, „a vár mellől vihetnének követ a téglaszínhez". így hagyta jóvá a földesúr.

60 A városban Fáyné asszonyság azt kívánta, hogy a mángorlójába terhelő köveket vitessen és rakasson Farkas. A várbeli törmelékből vitetett oda egynéhány darabot.

61 A melegvizű malomhoz

62 közel levő sérült hidat megvizsgálták a püspök tisztjei. Megállapították, hogy annak tetején levő faragott köveket a mosók rángatták le. Ezt a molnárlegény is bizonyította. A híd oldalának derekát azok a parasztszekerek rontották el, melyek a káptalan zúgójához hordtak holmit, s a hídról hirtelen fordultak le. — Meghagyták a kőműves pallérnak, hogy rakja fel a kitört falat, és azt „borítsa meg várbeli nagyobb faragott 279