Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Osgyányi Vilmos: Marco Casagrande Eger várbeli Szent István király szobrának restaurálása

kiegészítésére. Érdekes, hogy ez a keverési arány messze alul marad az építőipariban, de még az OMF kivitelezési gyakorlatában használatos keverési arányokhoz képest is. A cement elosztást még elérhetjük fokozott víz adagolással, valamint duzzasztott perlit bekeverésével. A duzzasztott perlit még a szilárdabb kőutánzatokban is feljavítja a vízfelvevő képességet. Minden esetre a duzzasztott perlites kiegészítéseket óvni kell a fagytól vagy hidrofóbizálással, vagy téli takarással. A mész mint kötő és adalék anyag ebben az esetben azért nem került felhasználásra, mert ezek a vulkáni tufák nem tartalmaznak meszes alkotó részeket, tehát egy alapvetően idegen anyagszerkezetet nem lett volna célszerű alkalmazni. A Szent István szobor restaurálásával egy olyan kőanyagú emlék megmentéséről gondoskodtunk, amilyen számos akad az észak, észak-keleti országrész területein. Ezt a kőanyagot felhasználták már a XV—XVI. századtól Egerben, Miskolcon, Sárospatakon, de még Nyírbátorban is. Az észak-magyarországi bányákból származó jól faragható tufák széleskörű alkalmazása figyelhető meg a barokk korban is, a XIX. században ennek ellenére szinte újra felfedezik ezt az építő és szobrászati célra is egyaránt kitűnően alkalmazható anyagot. Az itt ismertetett módszer egyféle megoldást jelent a pusztuló tufa anyagú emlékeink védelméhez. Tudnunk kell azonban, hogy ilyen formán csak felületi, tüneti kezelést végzünk; tudunk operálni, lokalizálni, protézist készíteni. A jövő restaurálási módszerei remélhetőleg hatásosabbak lesznek akkor, ha sikerül nekünk is pontos analitikai módszereket kidolgozni a romlások vizsgálatára és majd ha laboratóriumi körülmények között készülnek el a kiegészítő anyagaink. A jövőben a leghatásosabb módszernek ígérkezik, a fizikai anyagszerkezet változásokat létrehozó folyamatok kikísérletezése, a lebomló anyagszerkezetek rehabilitálása. Valószínű, hogy ez a komplett beavatkozás gyakorlati alkalmazása még várat magára, nekünk addig is ezekkel az egyszerűbb módszerekkel kell harcolnunk az idővel, kultúránk kőemlékeinek védelmében. Jelenleg az Országos Műemléki Felügyelőség keretein belül további kísérleteket végzünk Sárospatakon a Vörös torony külső faragványain a beépített tufák anyagának kiegészítésénél. Kísérleteink célja, hogy a jelen körülmények között a lehető legmegbízhatóbb eljárásokat dolgozzuk ki a tufák rohamos romlásának megállítására. IRODALOM BÖHM JÁNOS: Eger 1596- 1896. Egri egyházmegyei közlöny XXVIII. LYKA KÁROLY: A táblabíró világ Magyarországon 1800- 1848. Budapest 1939. PÁLINKÁS LÁSZLÓ: Marco Casagrande. Budapest 1942. PUSZTAI LÁSZLÓ: Marco Casagrande dati per la Storia della Scultura Classicista Ungherese. Acta Históriáé Artium XIX. SZMRECSÁNYI MIKLÓS: Eger és környéke részletes kalauza. Budapest 1925. VOIT PÁL: Az egri székesegyház. Eger 1934. 250