Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján

tunk, amelyek a derecskéi népnyelvben használatosak. A „família" családot jelent, de nem megbecsült, elismerő érzelmi háttérrel. A szót akkor használják, ha valaki rossz családból, „famíliából" nősült. Valószínű, hogy a família a nemesi szóhasználatból került le a néphez, amire a földesurakkal való huzamosabb kapcsolat során nyílt lehetőség. A másik kifejezés a „csomota", vagy „csomita''' használata elavult, ma már csak az idősebbek ismerik. Amikor azt mondják, hogy valaki ebből vagy abból a csomotából származik, akkor egy olyan csa­ládszervezeti formára utalnak, aminek a megfelelője ezt a nevet idők folyamán elvesztette. A csomota sajátos palóc népnyelvi jelenségnek látszik, szótáraink nem ismerik, való­színűleg a csomó, ill. a csemete szóval hozható kapcsolatba. Nógrádból Pintér Sándor ha­sonló jelentésben már említi. 29 A csomota tehát nézetünk szerint alapvető fontosságú és a legrégebbi családszervezeti formák egyikét jelölte. A fentebb bemutatott négy forma és meg­nevezés közül a család és a had nem jöhet számításba, mert az első gyakori és általános, a második pedig ugyancsak a palóc népnyelv és társadalom egyik jellemzője, a névcsere ebben az esetben valószínűtlen. A fentmaradó nemzetség és a nagycsalád nevek közül a nemzetség a magyar irodalmi nyelv szülötte, a nagycsalád viszont a nemzetközi néprajzi irodalomnak a fogalmat meghatározó kifejezése. Véleményünk szerint a csomota mindkét családszervezeti alakzat megnevezésére alkalmas lehetett. Amíg azonban a nemzetség, mint a magyar nemes­ség sokat használt genealógiai kifejezése a famíliá-hoz hasonlóan lekerülhetett a jobbágyok­hoz, addig a nagycsaládra megfelelő magyar és a népnyelvben használatos kifejezés alig van. A legvalószínűbb ezért, hogy a csomota kifejezés a múlt században és annak előtte a nagy­családot jelentette. JEGYZETEK 1 Sz. Morvay J. 1956. 2 Па В. 1976. 144. 3 Bakó F. 1978. i Éble G. 1909. 12- 14. 5 A Balogh család 1747-ben négy tagú volt (Márton, Ádám, István, Tihanyi Jánosné Balogh Julianna), „akik egyenlő jussal bírtak" és Grassalkovich Antaltól ebben az évben 1500 rénes forintot vettek fel „Derecske helységh rata quartalitássát bírván". OL. P. 429. Grassalkovich család lt. 11. doboz, fasc. I. no. 27, 28. A XVII. század második felében a köznemesi résznek felét a Battik család birtokolta, amint az öreg Battik Gergely 1677-ben kelt, magyar nyelvű végrendele­téből is kitűnik. „Heves vármegyében levő Debrő nevű Falunak hason felét, Tot falunak felét, Párádnak felét, Bodonnak felét, Barlának negyed részét, Derecskének negyed részét, Item ugyan azon Vármegyében Bal Püspöki, és Laki Pusztáknak hason felét, együtt Nógrád vármegyében levő Pogony Pusztának hason felével hagyok és kötök az egész Summáig kedves Feleségemnek..." OL. Uo. fasc. X. no. 286. 6 Szabó I. 1969. 129. 7 OL. P. 429. Grassalkovich lt. fasc. X. no. 286. 8 Egy 1728-ban felvett jegyzőkönyv vallomásai szerint Fonad János 40 éves és Kis Imre 60 éves Radvánszky jobbágyok Aspermont részén arra a kérdésre, hogy kit ismernek el földesuruknak ezt válaszolják. „Mégh az édes Attyok is az fatenseknek mindnyájuknak Derecskéi lakos volt, mind az Attyoktól hallották, s mind magok, az mennyire érték tudgyák, hogy Rákóczi familia bírta őket, mint örökös urak, úgy is tartották mindenkor az Attyok és azoknak elei is, hogy Rákóczi Famíliának öröksége lett volna ezen Joszágh, ... Nem ismerték személlyekben Rakocziak közül való földes Urait, hanem hogy Rákóczy Juliannának Rákóczi Erzsébetnek adóztak, azt jól tudgyák." OL. U. о. „1794. Debrő" jelzésű csomó. 9 Bakó F. 1978. 14. — Jelen tanulmány az 1978-ban előbb idézett munkával szorosan összefügg, első része annak bizonyos mértékű összefoglalása, amibe a kézirat lezárása után gyűjtött levéltári adatokat foglaltuk még bele. A második rész az 1840 körüli időszak átfogóbb és részletesebb elemzése, aminek kifejtésére az 1978. évi dolgozat keretei nem nyújtottak lehetőséget. 10 HraL. Térképek, U. 75. sz. — Derecske helység birtokkönyve, 1844. év, HmL Úrbéri és tagosí­236

Next

/
Thumbnails
Contents