Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján

ció, a szűk kis család egy vagy két generációval, a zsellérekre és a jobbágyokra általában volt jellemző. Ezekben a kis családokban a fő kohéziós erőt a rokoni kapcsolatok alkották, a gazdasági érdek másodrendű volt. Tágabb keretek biztosították a nagycsalád működését, melyben három, esetleg négy generáció élt együtt közösen gazdálkodva a jobbágy telken. 1845—1846-ban a tíz legnépesebb családból négynek volt fél-, kettőnek háromnegyed, kettőnek egy egész, egynek másfél és egynek két egész telke. A családok taglétszáma 25 és 40 között váltakozhatott, egy családfőre 5 személyt számítva (feleség és gyerekek). Megállapítható, hogy a háromnegyed telkes, vagy ennél nagyobb birtokon gazdálkodó jobbágyok általában nagycsaládban élnek, de a tizenegy legnagyobb birtokos közül öt nem. Önmagában a birtok nagysága tehát még nem involválja a nagycsalád meglétét, mert a legnépesebb és a legmódosabb tíz család nem azonos. Van négy egész telkes jobbágy, akik kis családdal gazdálkodnak és van három féltelkes, akik mintegy huszonötös létszámú családban élnek. A birtok-, és a családi viszonyok mellett még lehettek olyan indítékok, mint a nemzetségi hagyomány, a szokásjog, mert a Kis hadban pl. kevesebb azoknak a száma, akik a féltelket meghaladó birtokon gazdálkodva, nem éltek nagycsaládban. Az is megállapítható, hogy a köznemesek telkén élő három legmódosabb jobbágyból kettő (egy egész és egy háromnegyed telekkel) kis családban él, a harmadik pedig (háromnegyed telkes) a Kis hadba tartozik.

27 A fenti elemzés eredményeként kijelenthetjük, hogy a nagycsalád Mátraderecskén a múlt század derekán a legmódosabb jobbágyság családformája volt, de megalakulását és fennmaradását nem csupán a gazdasági adottságok, hanem az ezekhez társuló nemzetségi hagyományok segítették elő. A Debrői uradalom nagybirtok szervezetéhez tartozó jobbágyok és ezen belül is a Kis had volt az a társadalmi réteg, amelynek életmódjára a nagycsalád formáció volt jellemző. A kis család és a nagycsalád rokoni kötelékkel összetartott, de alapjában véve termelő jellegű közösségek. A következő, magasabb szintű társadalmi szervezet, a had összetétele és szerepe már nem ennyire világos és egyértelmű. A fogalom meghatározásának bizonytalansága abból ered, hogy a had és a nagycsalád közötti különbség — az utóbbi elhalása után — elmosódott és lehetséges, hogy a had jelenkorra megmaradt szervezete, funkciója már modern jelenség és eltér a múlt századitól. Napjainkban a had a közös származás, a közeli rokonság tudatára épülő olyan társadalmi szervezet, amelynek gazdasági funkciója már minimális, csupán érzelmi, erkölcsi és tudati összetartó ereje van. A ma létező hadak szélesebb körben hatnak, nagyobb létszámú rokonságot fűznek eszmei egységbe, mint amekkora egy nagycsalád bármikor is lehetett. A múlt századi had fogalmát nem ismerjük, de a mai viszonyok alapján feltételezzük, hogy több, különböző terjedelmű családot fogott össze és valamikor — igen távoli, ismeretlen időben — fő funkciója a hadviseléssel volt kapcsolatos. Mindenesetre a múlt század közigazgatási tisztségviselői között volt egy hadnagy is és egyikük, valószínűleg az 1837— 1838-ban működő Kovács István ragadványnevet is adott leszármazottainak.

28 Fentebb részletesen leírtuk, hogy a legszélesebb körű és a legtöbb családot, nagycsaládot és hadat felölelő társadalmi szervezet Mátraderecskén a nemzetség. Bizonyára volt idő, amikor a nemzetség fogalma világos volt és tiszta, de napjainkban keveredik a had fogalmával. Annyira azonban különböznek egymástól, hogy a nemzetség fogalmát lehet a had szó használatával kifejezni, de a had helyett nem mondanak nemzetséget. Fenti példánk szerint a „Kis hád" jelentheti a Kis nemzetséget, de a „Kis nemzetség" csak több hadra vonatkozhat és ezeknek megvan a maguk megkülönböztető neve. A had megnevezés csak a „vezérnév" és a ragadványnév együttes használatával járhat együtt (pl. Kis gazda had). Ha csupán a vezetéknevet ejtik a had szó kíséretében, úgy a nemzetségről van szó (Kis nemzetség, Fónad nemzetség). A családszervezeti formák megnevezésének kutatása során még két kifejezésre bukkan235