Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján

Bakó Ferenc PALÓC HADAS TELEPÜLÉS A MÁTRAALJÁN I. Észak-Magyarország palóc nyelvjárással beszélő lakosságának egyik kistáji csoportja a Mátraalja népe. E tájnév a történelem folyamán többféle tartalommal volt használatos — így a Mátra déli oldalát megjelölve is —, de a néprajzi irodalom a Mátra hegység főtömegétől északra elterülő, hegyes-dombos vidéket érti alatta. A Mátraalja úgy jelenik gyakran meg, mint a palóc néprajzi csoport egyik centrális fekvésű és ugyanakkor sajátos kulturális jegyeket hordozó tagja. Mindez a palócok néprajzát ismertető leírásokban tűnik fel, de bármilyen kardinális kérdésnek látszik e táj néprajzának, lakosság-történetének tüzetes feldolgozása, napjainkig ez még nem ment végbe. A társadalom szerkezetének, jelenségeinek feltárásában megtették ugyan az első lépéseket, amikor Morvay Judit a Mátraalj ára érvényesen elemezte egy sajátos társadalmi formáció, a nagycsalád mindinkább a múlt ködébe vesző létét és működését.

1 Történelme, és főként a táj benépesedésének története is alig ismert, de más tájak feldolgozásából arra lehet következtetni, hogy a honfoglalókkal a kabarság telepedett itt meg, amely részt vett Gömör egyes részeinek benépesítésében is.

2 Eddigi megállapításaink és felvetett kérdéseink is indokolják, hogy a Palóc-kutatás keretében egy csoport a többinél nagyobb figyelmet fordított a Mátraaljára és ezen belül egy kiválasztott községre, Mátraderecskére. Az elkészült, majd kiadásra került munka nem nevezhető a község néprajzi monográfiájának, de néhány téma részletes kidolgozásával a nép életének, társadalmi szerkezetének és kultúrájának olyan mélységeit tárta fel, amelyek alapot adnak nemcsak a Mátraalja, hanem ennél nagyobb táj megismeréséhez is.

3 Mátraderecske ma önálló közigazgatási egység Heves megye Egri járásában, de 1969 előtt a Mátra északi oldalának települései a Pétervásári járásban feküdtek. Századunk első felében Derecske a recski körjegyzőséghez tartozott. A római katolikus egyházi szervezet községünket ugyancsak Recskhez csatolta, ennek filiája volt és csak a két világháború közötti időben önállósult. Az egyházi szervezet idők folyamán — ismereteink szerint — két alkalommal is megváltozott. A XVIII. század közepén — az 1746. évi kanonoki vizitáció szerint — Derecske Mátraballa filiája volt. A bodonyi plébániaház megépítése — 1732. év — előtt a Mátraalja keleti hat települése két plébánia hatáskörébe tartozott. Az egyik plébánia, Mátraballa körzete nagyobb volt: Nádújfalu, Bodony és Derecske filiákkal. így a recski plébániának csak egyetlen mátraalji leányegyháza volt, Párád, mert Sirok és környéke a hagyomány szerint már nem tartozott a Mátraaljához. A középkori dézsmajegyzékekben a Mátraalja településeinek felsorolása arra enged következtetni, hogy ezek sajátos egységet képeztek, amelyen belül Recsk valamilyen okból önállóságot élvezett. Mátraderecske szűk határú település, napjainkban a lakosságnak csak negyede él földművelésből, zöme a helyi téglagyárban és a recski ércbányában dolgozik, A két világháború között a falu határán egy középbirtokos, 126 kisbirtokos és 228 törpebirtokos osztozott. Az utóbbiak, akik a falu lakosságának nagyobb részét jelentik, az egész földterületnek alig egy negyed részét birtokolták. 217