Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

keménycserép (Eger és Budapest, Püspökladány); Az élővilág fejlődéstörténete (Eger és 17 helyszín); Ady Endre emlékkiállítás (Eger, 2 helyszín); Sorsforduló, képzőművészeti kiállítás (Eger, Gyöngyös, Hatvan); Népi kerámia (Eger, Balassagyarmat és 2 helyszín); Palóc textíliák (Kecskeméti múzeum); Debreceni grafikák (Eger 2 helyszín); Az akvarell biennálék anyagából és a Mai magyar grafika című múzeumi kiállításokat mind a két évben a Heves megyei Művelődési Központ vándoroltatta a megye területén. Az egri múzeum külföldi kapcsolataival összefüggő kiállítások: 60 éves a Csuvas ASZSZK, 1977 (Eger, 2 helyszín); Képek Csuvasia életéből, 1977 (Eger); Akvarellek Egerből, 1977 (Przemysl, Megyei Múzeum, Lengyelország); Északmagyarország népművészete, 1978 (Kanada, 13 településen vádoroltatva) ; Szlovák-magyar egyedi rajz kiállítás a Banska Bystrica-i múzeum anyagából, 1978 (Eger); Halicsi ikonok a Przemysl-i múzeum anyagából (Eger). A Mátra Múzeum szervezésében a két év alatt 12 kiállítást mutattak be, valamennyit a múzeum épületében: Szervátiusz Jenő szobrász, 1977; Vadászat a művészetben, 1977; Az élet fejlődése (vitrinek iskolákban); Kántor Sándor fazekas, 1978; Ragadozó madaraink, 1978; Kortárs festészet, 1978; Néprajzi kiállítás, 1978; Muray Róbert: témám a természet, 1978; Fejér Csaba festőművész, 1978; Munkásmozgalmi kiállítás, 1978; Ragadozó-madár védelmi fotó kiállítás, 1978 (a csehszlovákiai Mihalovce múzeumának anyagából). A Hatvány Lajos Múzeum időszaki kiállításai: „Muszáj Herkules" (Swierkiewitz Róbert grafikái), 1977; „Célra tarts!" (Polgári lövészegyletek céltáblái, főleg a bajai múzeumból), 1977; „Új szerzemények" II. (Korniss Dezső festőművész), 1977; Magyar gyékényesek, 1978; Veszelszky Béla emlékkiállítás a székesfehérvári múzeummal közösen, 1978; Olajnyomatok a XIX—XX. században, 1978; Korniss Dezső: Illumináció, 1978; Lengyel kulturális plakátok, 1978 (a przemysli múzeum anyagából); Lesznai Anna és a népművészet, 1978 (Kecskemét, Nemzetközi Folklór Fesztivál). Az időszaki és vándor kiállítások látogatottsága nehezebben mérhető, mert sokszor előterekben, klubokban, iskolai folyosókon nyernek elhelyezést. Azok számát, akik ezeket a kiállításokat megnézik, ezért csak megbecsülni lehet. A Mátra Múzeum felmérési kísérletét alapul véve, évente a megyében bemutatott ilyen kiállítások látogatóinak száma 150 000-re tehető. A kiállítások megnyitásához, bemutatásához az évek óta kialakult gyakorlat szerint bizonyos közművelődési munkák is kapcsolódnak. Elsőnek a különböző oktatási intézményekkel, termelő üzemekkel kialakított szerződéses kapcsolatokat kell megemlíteni, amelyek keretében a partnerek kölcsönösen segítik egymást és ez a segítség a múzeumok részéről elsősorban abban áll, hogy az oktatást, esetleg a munkásművelődést kiállítások helyszínre szállításával és bemutatásával segítik. Az elmúlt két évben a korábbiak mellé az egri múzeum még egy szocialista szerződést kötött a recski ércbányával és nagyközségi tanáccsal, aminek egyik pontja értelmében 1978. őszére a múzeum helytörténeti kiállítást rendez Recsken. A kiállítások megnyitását zeneszámok, szavalatok közbeiktatása tette emlékezetessé, így az átányi falumúzeum megnyitására Juhász Ferenc Kossuth-díjas költőt kérték fel. A kiállítások propagandájára, a vezetési szövegek ingyenes szórására lehetőséget adott az egri múzeum Rominor gépe, egyes helyeken pedig magnós tárlatvezetést alkalmaztak. Az egri vár és múzeum jobb bemutatása érdekében fenntartották korábbi kapcsolatukat az Eger-Tourist idegenforgalmi hivatallal, melynek szakképzett vezetői külön díjazás ellenében vállalták a vár és múzeum ismertetését. 2. A múzeumi közmüvelés egyéb formái Az iskolákkal, a diáksággal való kapcsolatot a kiállítások bemutatásának általános gyakorlatán túl a múzeumok tovább fejlesztették. Ennek módja és eszközei között elsőként kell megemlíteni az Eger vára Baráti Körét, amely 1957-ben történt megalakulása óta folyamato18