Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

vagy Gyöngyös, a táj és a hely történelmi, néprajzi, művészeti sajátosságait bemutató állandó kiállításnak felbecsülhetetlenül nagy szerepe van. A megye három múzeumából Hatvannak még nincs állandó kiállítása, de a másik kettő jelentős szerepet tölt be a tudatformálás, az esztétikai nevelés terén. Az egri Dobó István Vármúzeum a megye legrégebbi intézménye, közvetlen elődjét, az Érseki Képtárat 1872-ben alapították, az egri vár ásatásait, amelynek leletei és feltárt építményei a múzeum tulajdonába kerültek, 1925-ben indították el. A Vármúzeum állandó kiállításai közül a gótikus épületben elhelyezett Az egri vár élete címűt, ami első megrendezése, 1965. óta elavult, 1978. őszén lebontották, hogy elkezdődhessenek az új kiállítást befogadó termek felújítási munkálatai. Az Egri Képtár és a földalatti erődítményrendszer (kazamaták) azonban egész éven át látogathatók voltak. Az előző esztendőben elkészített és a múzeumnak átadott Setét-кари torony emeletén és földszintjén dokumentációs, de állandó jellegű kiállítás készült a vár történetéről és a különböző időkben végzett régészeti jeltárásokról. Az egri vármúzeum látogatottsága a statisztikai adatok tükrében változó és ugyanakkor ez a felmérés nem ad reális képet. A három kiállítás közös belépőjeggyel tekinthető meg, az ifjúsági látogatók száma pedig nehezen mérhető fel. Több évtizedes tapasztalataink szerint a fiatalok a látogatottságnak mintegy 40 százalékát teszik ki, amit a vár történelmi emlékhely volta indokol. Azok száma pedig, akik csak a vár felszínét, falait, bástyáit, épületmaradványait tekintik meg, egyáltalán nem is mérhető. Adataink szerint a Vármúzeum látogatottsága 1977-ben 399 229, majd 1978-ban 452 659 volt, részben megfelel az utóbbi évek átlagos forgalmának, de a második évé mintegy ötvenezerrel meghaladja ezt. Az elkövetkező évek tapasztalatai fogják eldönteni, hogy itt csak egyetlen kiugró esettel van-e dolgunk, vagy az érdeklődés növekedésével. A vármúzeumhoz tartozó Gárdonyi Géza Emlékmúzeum viszonylag erős forgalma nemcsak annak tulajdonítható, hogy Gárdonyi Géza egyike a legolvasottabb magyar regényíróknak, hanem annak is, hogy a vár közvetlen szomszédságában áll. Látogatóinak száma 1977-ben 65 619, 1978-ban pedig 65 636 volt, mintegy tizenháromezerrel több, mint 1976-ban. A második év az egri múzeumokban tehát forgalmasabb volt, mint az első és összesen 518 295 főt tett ki, vagyis ötvenháromezerrel meghaladta az 1977. évit és csaknem százezerrel az 1976-os adatokat. A két tagmúzeum és a hálózat kisebb egységei, a falumúzeumok ennél jóval kisebb forgalmat bonyolítottak le. Az 1957-ben megnyitott Mátra Múzeum 1970-ben új állandó kiállítást kapott erős természettudományi hangsúllyal, minthogy működésének első évtizedében tisztázódott a múzeum természettudományi és vadászattörténeti jellege. Ez nemcsak a Heves megyei hálózaton belül jelent sajátos profilt a Mátra Múzeumnak, hanem országosan is, minthogy viszonylag kevés az ilyen múzeumok száma. A Mátra Múzeum látogatottsága 1976-ban ugrásszerűen emelkedett, ugyanis 60 000-ről mintegy 126 000-re, kétszeresére nőtt. Úgy látszik, hogy a múzeum tartani tudja ezt a szintet, mert 1977-ben valamivel esett ugyan (112 650), de 1978-ban még tovább emelkedett (133 609) látogatóik száma. — A Hatvány Lajos Múzeum alapítása óta még nem nyitott állandó kiállítást, minthogy elhelyezési körülményei nem tették lehetővé. A múzeum évente 5 — 6 időszaki kiállítást mutat be és ezek látogatóinak száma 1977-ben 3 303, a következő évben pedig 2 931 volt. A megye területén működő múzeumi kiállítóhelyeknek a korábbinál kisebb forgalma annak tulajdonítható, hogy 1977-ben és 1978-ban csak egy részük volt nyitva, más részüket főleg műszaki okokból zárva kellett tartani. Csaknem végig megtekinthető volt a Heves nagyközségben álló helytörténeti kiállítóhely, a dormándi Remenyik Zsigmond emlékszoba, Mikófalván az egykor kisnemesi Gőböly-ház, a verpeléti kovácsműhely és a kisnánai várrom és szlovák parasztház. Már a kisnánai vár esetében is meg kell jegyeznünk, hogy megtekintése ez időszakban nem volt zavartalan, mert egy ideig a vizesárkon átvezető híd és az Öregtorony lépcsője - helyreállításukig - nem volt használható. Mind a két esztendő fő idényében 16