Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I.

sorból K-i irányba kissé kiállnak. A 219. sírba férfit, a 220. sírba pedig a feltehetően egykor hozzá tartozó nőt temették. így ebben a sorban már a második ,.kettős sírt" figyelhettük meg. Úgy tűnik, hogy a sor É-i szélén feltárt két sír között is összefüggés lehetett. A 221. sírgödör É-i, alsó sarkánál került elő a 233. sír (férfi) alsó része, szinte a másikhoz igazodva. Ezt az igazodást az azonos sírmélységek, „az egyidőben történt temetkezés" bizonyítják. Mindkét sír bolygatott volt. így nem határozhatjuk meg, hogy az itt talált ezüstgyűrű és egy félköríves, átfúrt ezüstlemez egyik töredéke — a másik a 219. sír gödrének DK-i sarka közelében került elő — ezekhez a sírokhoz tartozhatott-e (12. kép). Az utóbb említett lelet körülményei arra mutatnak, hogy a síroktól Ny-ra feltárt gödör („ossárium") ásásakor megbolygatott, felsőbb szinten elhelyezkedő sírok valamelyikének mellékletét képezhette egykor.

23 Az 1. réteg két sorában elhelyezkedő 14 sírról még azt modhatjuk el, hogy mélységük 191—237,5 cm között mozgott. Többségükben a sziklás réteg tetején („darázskő"), vagy abba süllyesztve helyezkedtek el. A nemek szerinti megoszlást pontosan nem határozhattuk meg az erős bolygatottság miatt. Megközelítőleg 6 nő, 4 férfi és 3 gyermek sírja helyezkedett el a két sorban. Két sír esetében még következtetni sem tudunk az eltemetett nemére. 2. réteg. A három sorba rendezhető sírok mélysége 152—193 cm között változott. Az első, K-i irányba eső sorba tartozhatott a 212—13. és a 234. sír. A sírok közti üres terület az új épület alapárkának tulajdonítható. A sorok — mint az előző rétegnél — DK-i, illetve ÉNy-irányba folytatódtak. Az e sorba tartozó sírokkal kapcsolatban csak azok bolygatottságát és a csaknem teljesen feldúlt 213. sírnak koponya táján talált ezüst S-végű hajkarikáját említjük meg (12—13 kép).

24 A réteg középső sorába a 216—18. és a 225. sírokat tehetjük. A rétegben ez a sor a legegységesebb mélység szempontjából (174—185 cm). A tájolás is egységes, csak a 218-as sír tér el a többitől jelentősebb mértékben. A vázakat általában erősen megbolygatták a 225. sír kivételével. E sírban a bal lapocka csontjának belső felületére egy pénz tapadt (7. és 12. kép). Az ezüst dénár III. István korában (1162—1172.) verték, s feltehetően ez időben kerülhetett a sírba.

25 A 2. rétegsor korhatározása szempontjából ez a pénz igen fontos lelet. A sír felső bal oldalát a felette lévő 224. sír gödrének ásásakor bolygatták meg. A 2. réteg harmadik sorába a 214—15. és a 224., valamint a 226. sír tartozhatott. A sor szabálytalan vonalú, a sírok a 215. számú kivételével bolygatottak, vagy csak részben lehetett azt feltárni. A sorban 3 férfi és 1 gyermek sírja helyezkedett el. A sírokban leletet nem találtunk, rendellenességet nem figyeltünk meg. A réteg kor- és nemek szerinti megoszlása: 4 férfi, 5 nő és 2 gyermek. 3. réteg. Lehetséges, hogy az „A" szelvény még nem értékelt sírjait további rétegekre bonthatnánk, de ezt részben a sorokhoz tartozó sírok csekély száma, részben a mélységgel kapcsolatos meggondolások miatt nem tesszük. így ez lesz a szelvény legnépesebb rétege. A sorok értékelését K-ről Ny-felé haladva végezzük, az alsó rétegeknél alkalmazott gyakorlat szerint. (A ,,B" szelvénybe tartozó 200.,201/A—B.és a „C"szelvényben található 202. sír elemzését szelvényeik ismertetésekor végezzük majd el.) Úgy tűnik, az alsóbb rétegek sírsoraihoz képest jelentős változás állt be a sorok irányát tekintve (14. kép). A sorok ÉK-DNy-i irányba eltolódtak a korábbiakhoz viszonyítva. Az első sort a 205—206., a 239. és a 243. sír képezi. A 205. sír jobb oldalánál feltárt egyenes vonalú famaradvány és a koporsószegek egyértelműen utalnak a koporsós temetkezésre. Megerősíti e megfigyelést a sor 239. és 243. sírjában talált famaradvány is. E sor sírjainak legfontosabb lelete azonban a korhatározás miatt a 205—206. sír között talált pénz és a 239. sírból előkerült díszített övcsat, valamint egy márvány töredék. A pénz Kálmán király (1095—1116.) vereté, ezüst dénár.

26 E pénz esetében nem tudjuk biztosan, hogy a 3. réteg 205., vagy 206. sírjához tartozott. Az is lehetséges, hogy bolygatás során került a feltárás során megfigyelt helyére. Az azonban bizonyos, hogy e temető folyamatos használatát bizonyítja a XI. század 1. felétől a XII. század 2. feléig terjedő időben. и* 163