Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.
219 Szabó J. Gy., MNMA XV. 298/1968. A temető 13. sz. sírjának leírása és rajza leközölt: Szabó J. Gy., EMÉ 1/1963, 103., 105— 106. A 25. sír leírása, fényképe, leletei és temető térképe leközölt: Szabó J. Gy., EMÉ 14/1976, 42., 43-45. 220 A keltezésre egyrészt a jól datálható régészeti anyag (két sírból érmék is), másrészt Lengyel Imrének az embertani anyagon végzett kémiai elemzése — relatív kronológiai támpontok — adtak jó lehetőséget. 221 Szabó J. Gy., MNM A. XXI. 363/1967, I. 34/1968. 222 Szabó J. Gy. Arch. Ért. 97/1970, 264-271. 223 K. Éry K., Anthropological Studies on a Tenth Century Population at Kál, Hungary, Anthrop. Hung. 9/1970, 9-62. 224 A hátán, nyújtott végtagokkal eltemetett férfi mellé nyereggel lovat helyeztek a sírba: Jósa A., Arch. Ért. 16/1896, 397 — 400. — A türkök életrendjének megfelelően az egysírsoros nagycsaládi temető jobb és bal szárnya világosan megkülönböztethető, amelynek közepén találták a szóbanforgó, rangidős férfi sírját; a nyergét a feje alá tették, szablyáját és 8 nyílcsúccsal kitömött tegezé a bal oldalára helyezték: László Gy., A honfoglaló magyar nép élete, Bp. 1944, 128— 129. 225 Fettich N, A honfoglaló magyarság fémművessége, AH XXI., Bp. 1935, 76., XLIX. t. 226 Szabó J. Gy., Vasból készült tarsolylemez Túrkeve környékéről, Túrkevei Múzeum Évkönyve 1961, 31. 22. j. 227 Dienes I., A kisvárdai vár története, Kisvárda 1961, 142. 228 Ez nem a mi felismerésünk, hanem Fettich Nándoré, csupán a kereszt körül kialakult vita miatt került sor 1962-ben — Dienes István baráti szívességéből — annak lehetőségére, hogy a tarsolylemezt megvizsgálhassam. Fettich már közel 50 éve megállapította: „Mivel a technikai körülményekből kétségtelen, hogy a kereszt egyidejűleg készült az állatalakokkal és a palmettákkal és nem utólag került rá a lemezre, azért annak eredetét, amennyiben csakugyan keresztény jelvénnyel van dolgunk, a keleti kereszténység körében kell keresnünk." (Fettich N., Arch. Ért. 40 (1931, 66.) 229 Nagy Á., Acta Ant. Arch. 14. (Szeged 1971), 125-128.: vallástörténeti szempontból érvel és a mienkhez hasonló következtetésre jutott, de szerintünk itt éppen a technikai adatok a döntőek, s ez nyújtja az alapot ahhoz, hogy a díszítés rendszerét egységben lássuk, másrészt, hogy a fát (növényi elemet) és a keresztet (— mivel összeér), össze tartozónak, s jelképileg egyenértékűnek tekintsük. 230 Kaposvári— Szabó, Jászkunság 3/1956, 239.: A „Xll.századi vurpodi templom kapuívezete feletti dombormű kiképzése: a felemás nézetben beállított oroszlánok között az iráni Homa-fa áll." 231 ]yj^ r 4o £ ve Moravcsik képtelenségnek tartotta a bezdédi lemezen a kereszt díszítő-elem jellegét; fogalmazásából az ötvösremek ábrázolása és viselője közötti kapcsolat véletlenszerűségét is elutasítja: „Hogy a bizánci kereszt a pogány sírból előkerült emléken csupán díszítő elem lenne, azt a vázolt történeti kép alapján kizártnak kell tartanunk." (Moravcsik Gy., SZIEml. I. Bp. 1938, 212.) 232 Szabó J. Gy., Sarud I. EMÉ 11-12/1973-74, 49. 233 Szabó J. Gy. Sarud II. EMÉ 13/1975, 60. 1. 61. j. 234 Lásd 133. jegyzetünket. 235 Szabó, Sarud I. 182. j. 236 Csánkil. 72.: Taxon poss. (1371: Dl 5736). Élő mai helynév Taksony puszta, a középkori falu területét középkori falutérképükön szerepeltettük: Szabó Sarud I. 26.1. utáni térkép. (3. ábra.) 237 Kál, Maklár, Tárkány, Abony helynevek ótörök eredetét Kiss Lajos sem vonta kétségbe (Földrajzi nevek etimológiai szótára, Bp. 1978), de Ladányra vonatkozólag láthatólag nem fogadta el Gyórffy György feltevését, amely alán-osszét kapcsolatot sejtet e törzsnévi szétszórtságban jelentkező helynévben (Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A Magyar Néprajzi Társaság könyvtára, Bp. 1959, 59.). A Tepély falunak a magyar középkorban kimutatható Tepe (Thewpe) valamint Thepel, Tepil alakjai Kiss szerint állítólag a magyar tép igéből származó Thepe személynévből keletkeztek volna (Kiss i. m. 638.) és nincs közük az ótörök ill. oszmán tepe-domb szóhoz. 238 Kovács Béla a patai vár vörösre égett rétegében a X. századra utaló kerámia töredékeket is talált (Kovács В., Arch. Ért. 101/1974, 236., 242.1.12. kép), a várhoz épült főesperesi templom ugyan közvetetten, mégis pontosabban datál, bár visszafelé: a templom építése előtt meg kellett lennie már a palánkvárnak, s mivel a templom fundamentumának a munka-árkában Stephanusrexérem került napvilágra, továbbá a legkorábbi sírok (kosaras függővel, nem barázdál 122
