Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

kori Magyarország történeti földrajza, Bp. 1963. — Heves megye műemlékei (szerk. Voit P.) I. Bp. 1969, II. Bp. 1972, III. Bp. 1978. - Kovács В., EMÉ 3/1965, 73-92. - Uő., EMÉ 4/1966, 71-94. - KozákK, HÓMÉ7/1968, 240-43. - Németh P., MFMÉ 1966-67,130. - MagyarK. Levéltári Évk. 6. (Kaposvár 1975), 26-27. Uő., Vigília 1976, 383-385. - A hevesi harangról: Szabó J. Gy., EVH 7/1967, 24. — A patai vártemplom feltárása, patrocíniuma meghatározása a szerző munkája. {Szabó J. Gy. MNM A. II. 9/1977, II. 8/1977. 213 Dekan i. h. térképén a Cserhát—Mátra Bükk vidéke a Tiszáig: „natürliches Wachstum" — ezt önkéntes csatlakozásként értelmezzük. 214 Györffy Gy., Sz. 91/1958, 59-62. 215 Tarnaszentmária kaukázusi összefüggéseit Csemegi József vetette fel: Csemegi J., AntH 3/1949, 92— 107. Sajnos Csemegi úgy látta, hogy „semmiféle adat alapján fel nem tételezhető az, hogy a keleti kereszténység ezidőtájt (értsd a X. sz. utolsó harmada) a pogány magyarság körében kultuszhellyel rendelkezett" .. .(másrészt) „a kazár birodalomnak 969-ben történt bukása után számos menekülő Magyarország felé vette útját ... és az a szükségszerű gazdasági átalakulás, melyet ezt a nomád pásztornépet („azaz a magyarságot") az itt talált szlávság hatására földművelő társadalommá formálta át, akkora már oly előrehaladott volt, hogy a nemzetségi szálláshelyeken kőépületek létesítésével is számolni lehet." — Tehát gyülekező hely számára szükséges volt kőépület, Isten házának a számára viszont még nem. Csemegi úgy gondolta, hogy a X. sz. 2. felében világi célokra épült négyszögű épülethez a XI. században szentélyt építettek, s ekkor a négyszögű épületből templom-hajó lett. Feldebrö értékelésével kapcsolatosan a kaukázusi összefüggéseken túlmenően V. Mencla. kabar problémát exponálta, szembefordulva csehszlovákiai kollegáival: (a kabar nép) „a magyar udvari művészet hivatalos irányzatától eltérő stílusú templomot épített, amelyet a kaukázusi kultúra által elért őshazájából hozott saját keleti művészettel alkotott meg... Számunkra, csehszlovákok számára ez negatív eredményt jelent ugyan, de el kell fogadnunk ezt az eredményt, nehogy a mátravidéki templomok nagymorva eredetének feltevése mind a Nagymorva Birodalom kultúrájának művészeti jellegét, mind pedig a mi első nagy birodalmunk kelet felé a Tiszántúlig való kiterjedését illetőleg további téves következtetésre adjon alkalmat." (Menc, Vaclav, Pamiatky a musa 1959 1 sz. — Művészettörténeti Ért. 8/1959, 220. — Megjegyezzük, hogy 1959— 1969 évek között virágzott a kabar elmélet a magyar történetírásban, régészetben. Vereckén át Árpád színtiszta kabar sereggel foglalta el az országot. A kabaroktól kaptuk a kultúrát: a rovásírást, a szőlőművelést, kertművelést, az egyisten hitet és mindent ami a szemnek szép: X. századi régészeti emlékek, amelyek a Kárpát-Medencében napvilágra kerültek, amennyiben ötvös készítette, az csak kabar ötvös lehetett. Sőt: csak a kabarok viselték! Műveket nem említek, hiszen azóta eltelt egy évtized és az igazán nagy magyar tudósok beismerték tévedésüket. — Azt gondolhatnók, hogy azok, akik a magyarságot legszívesebben eltüntetnék Európa térképéről, kapva-kaptak a kabar elméleten. De nem így történt; úgy látszik a kabarokat is betolakodóknak tekintették. 216 A Moravcsik Gyula által felsorakoztatott adatok is sokkal árnyaltabb fogalmazásra ösztönzik a kutatást: A Krím félszigeti metropolita alá a VIII. században 7 püspökség tartozott, közöttük az egyik a hunok, a másik az onogurok térítésével foglalkozott. Valószínű, hogy a hun és onogur népelemek részt vettek a magyarság etnogenezisében. Két püspökség, Boszporosz és Fanagoreia korán a kazárok kezére került, de nem szűnt meg. A magyarokhoz később csatlakozó kabarok alán csoportjai között is sejthető, hogy a bizánci misszió elért hozzájuk. Konstantin (Cirill) a magyarokkal történt találkozása és Metód 881 év körüli szívélyes fogadtatása (egy magyar vezér részéről) ugyan epizódszerű események, de a magyarság egy részének a kereszténység felé nyílt beállítottságát érzékeltetik. Moravcsik Gy., SZIEml. I. 197-209. !17 Alapvető irodalom: Lux G., A feldebrői templom. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXVL, Bp. 942, 89-94. - Kampis A., A feldebrői altemplom. Műv. Ért. 4/1955, 179- 194. Csemegi J., Műv. Ért. 5/1956, 54-57, Dercsényi D., UO. 57-59. V. Mencl. Műv. Ért. 8/1959, 217 skk. - Kovács В., Műv. Ért. 17/1968, 124- 125. i18 A szerzőnek abban a megtiszteltetésben volt része, hogy 1964-ben néhány hétig részt vehetett a Méri István által akkor beindított feltárásokon és 1978-ban a szerzőt a már befejezés előtt álló feltárások területein Kovalovszky Júlia lépésről-lépésre végigvezette. A helyreállítást tervező mérnök, Erdei Ferenc terv-vitáján is jelen lehettünk, e munka várhatólag 1980-ban befejeződik. 121