Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

erre a célra is felszabadult. A recens gyűjtemény nyilvántartása naprakész állapotban van, elhelyezésüket újonnan beszerzett tároló szekrények is segítik. A paleontológiái gyűjtemény elhelyezési gondokkal küzd, kevés a rendelkezésre álló rakterűiét és a szekrény. Az új szer­zeményű anyag leltározása mellett az a törekvés, hogy rendszerezéssel, mutatózással a gyűjte­ményt kutathatóvá tegyék. Az egri antropológiai gyűjtemény gyarapodását a régészeti feltárások biztosítják. A meg­határozást és a nyilvántartást szakemberek hiányában a restaurátorműhely vezetője végzi, aki azonban erre kevés időt tud szakítani. Ilyen időszakban az ásatási csontokat csak letisz­títják és raktárban helyezik el. 6. Segédgyűjtemények Mind a három múzeum rendelkezik kisebb-nagyobb szakkönyvtárral, de közöttük a leg­nagyobb az egri, mintegy 16 000 egységgel. A könyvtárak gyarapodásának egyik módja a vé­tel, a másik a csere, s ez utóbbi több száz intézmény — közöttük számos külföldi — kiadvá­nyait szerzi meg a múzeumnak. Egerben a berendezést Dexion-Salgó polcrendszer beállításá­val korszerűsítették, Gyöngyösön a könyvtár új helyiségbe költözött, kezelését pedig 1977­től szakképzett könyvtáros látja el. Az egri szakkönyvtár vezetője felügyeletet gyakorol a gyön­gyösi és hatvani könyvtárak felett is. Mind a három múzeumban a könyvtárak leltározottsága kielégítő, a könyvek feldolgozása folyamatos. Korszerűen felszerelt fotólaboratóriuma csak az egri múzeumnak van, dé fényképezőgé­pekkel és egyszerű laboráláshoz szükséges felszereléssel a másik két múzeum is rendelkezik. Az egri laboratórium vezetője általában segíti a másik két intézmény munkáját is, de 1978­ban ennek személyi akadálya volt. A laboratóriumok elsősorban a muzeológusok terep­kutatás során készített felvételeit dolgozzák ki, de számos műtermi, reprodukciós felvételt is készítenek. Az egri múzeum fotónegatívjainak gyarapodása 1977-ben 4 000, a gyöngyösi mintegy 600 volt. Hatvanban fényképezéssel rögzítették a városrendezést megelőző állapoto­kat. 7. Állagmegóvás, műtárgyvédelem Az egri Dobó István Vármúzeum restaurátor műhelye az egész megyei hálózatra kiter­jedően ellátja a humán jellegű muzeológiai szaktudományok tárgyainak konzerválását és restaurálását. Berendezése, korszerű felszerelései alkalmassá is teszik erre, létszáma azonban ilyen feladatok elvégzésére nem elegendő. Amíg az egri műhely az állami múzeummal egy­idős, addig a gyöngyösi preparátor műhely csak néhány esztendős. Feladata elsősorban a Mátra Múzeumba bekerülő természettudományi anyag preparálása, madarak, emlősök bőrének tartósítása, esetleg kitömése. A központi műhely az elmúlt két év során elsősorban az állandó és időszaki kiállítások tárgyain dolgozott. Jelentősebb munkák voltak : a bajai múzeum számára 20 db céllövő tábla restaurálása — ezeket a hatvani múzeum állította ki —, a noszvaji és az átányi falumúzeumok tárgyainak és fa mennyezetének konzerválása, a parádi Palóc ház és a verpeléti kovácsműhely anyagának újra konzerválása. 1978-ban megkezdődött az egri vár gótikus épületének emeletén lévő komplex kiállítás újrarendezésének előkészítése, az Országos Műemléki Felügyelőség ásatásai során előkerült régészeti leletek kezelésével. Mind ezen kívül a szükséglethez mérten kezelte a műhely a régészeti, néprajzi és történeti új szerzeményeket és megtisztította, konzer­válta egyes állandó kiállítások tárgyait. A képzőművészeti alkotások restaurálását mintegy két évtized óta a Képzőművészeti Főiskola restaurátor tanszékének segítségével oldja meg a múzeum. 1978-ban elkészült az 11

Next

/
Thumbnails
Contents