Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

101 Jellemző, hogy a halimbai temető benépesülésének a harmadik időszakában (XI. sz. 2. fele — XII. sz. eleje) jelentkezik ott csak a síranyagban ez a karperec típus, de kizárólagossággal {Török Gy. Die Bewohner von Halimbaim 10. und 11. Jahrhundert. АН XXXIX. (Bp. 1962), LXXVI. t. 102 A X— XI. sz. fordulója körüli leletegyüttesek karpereceire jellemző példa Szeged-Makkoserdő 128. sírja, amelyben 4 szálból font hurkos-kampós záródású karperec egy vékonyabb és egy vastagabb kerek átmetszetű huzal karpereccel együtt került felszínre; ugyanitt körponc díszes pántgyűrű és szív alakú csüngők is voltak. Szegedi Múzeum ltsz 53.31.235 — 242. — Rég. Tan. II. 69—70. — A Székesfehérvár környéki X—XI. sz.-i temetők hasonló korú együtteseiben számos ilyen karperecekkel találkozunk : pl. Székesfehérvár-Szárazrét 88. sír (Bakay K., Alba Regia 8—9/ (1967-69) XXI. t.) - Székesfehérvár-Demkóhegy 28. sír, Rádiótelep 29 sír {Bakay K., Alba Regia 6-7 (1956-66) XXIV. t., XL. t.) stb. 103 Pl. Békés-Povádzug 92. sírban {Trogmayer О., MFMÉ 1960- 62, 24., 27. 10i Bár Szőke Béla nem ismerte fel, hogy az állatfejes karperecek testének a vastagsága, átmetszetének idoma a legfontosabb kronológiai ismérv, korainak (azaz 970 előttinek) mondott néhány példája, mivel a leletegyütteseket vette figyelembe, helytálló. Kétségtelenül máig a legkoraibb jelentkezése e karperec típusnak Szeged-Bojárhalom gazdag női termetkezésében említhető. {László Gy., A honfoglaló magyar nép élete, Budapest, 1944. XV. t.) A Székesfehérvár környéki temetőkben feltűnően sok a korai (a X. sz. 3. negyedére keltezhető) előfordulásuk. Székesfehérvár-Sárkereszturi út 8. sír, Demkóhegy 10. sír {Bakay K., Alba Regia 6-7) 1965-66, XLIII. t. 8., 10.- Uo XX. t. 7-8.) stb. 105 D-átmetszetű: Csanytelek-Faraghó J. földje 8. sírban (Közöletlen. Szentesi Múzeum 57. 55.1 — 6.: vaskos rombusz átmetszetű karpereccel). Sodrást imitáló testű: Csongrád-Mámai dűlő 5. sírban (Közöletlen. Szentesi Múzeum ltsz. 57.60.7.skk. : rombusz átmetszetű karpereccel, S-végű hajkarikával, szív alakú csüngőkkel és 3 szálból font vastag nyakpereccel.) Sodrott, nyitott kígyófejes típus: Vasas 59. sírban {Dombay J., JPMÉ 1961, 69. skk. : rombusz átmetszetű karpereccel és egy vékonyabb ovális átmetszetű példánnyal, S-végű hajkarikával, gerezdéit gyűrűvel) 106 FettichN., Arch. Ért. 45/1931, 77., 70.: 44. kép 18- 19. M.PollK., Arch. Ért. 46/1932- 33, 76- 77. — Márkiné Poil К. a jászfényszarui karperecpárt 2— 3. századinak keltezte (egy mezopotámiai hasonmása alapján), elválasztva a honfoglaláskori leletegyüttestől. A fonásra-láncra húzott kígyófejes sapka-rátét azonban — lengyelországi kincsleletben, XI. sz. eleji leletegyüttesben (Chelm Drezdenecki: Slaski—Tabaczynskii.m. 16— 17., II. t.)ésa Staré Mesto-i temetőben is a IX. —X. sz. fordulója körüli évtizedből ( V. Hruby i. m. t. 75.2 kép) előkerült. 107 Márkiné PillK., Arch. Ért. 46/1932- 33, 62. skk, 12- 14., 16. képek. - A három karkötő közül kettő elektron, egy 870-es finomságú arany. Csak az egyik példány végei hasonlíthatók határozottan oroszlánfejhez. M. Poll végső következtetése, hogy Dél-Oroszországból az avar korban jutott e kincslelet a Kárpát-Medencébe. {M. Pcll i. m. 84.) 108 M. Stenberger, Die Schatzfunde Gotlands der Wikingerzeit (Stockholm 1958) I. 102- 103. П. 217. kép. 8. — Г. Ф. Корзухина, Русские клады, Москва-Ленинград 1954, г. XIII. 2-3., t. XIV. 1-2., t. XXIX. 11-12., 17. XLII. 1-2., t. XLVII. 6-7., t. LUI. 1. 109 Stenberger i. m. I. 101- 102. II. 240., 247., 250. képtáblák. 110 Корзухина i. m. t. XLVII. 3. 111 Bona I., Acta Arch. Hung. 16/1964, 167— 169. — Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a darufalvi kincslelet darabjainak Bóna által kimutatott orosz eredete, másrészt a besenyők eddig közzétett X—XI. századi női temetkezéseinek leletegyüttesei nem kedveznek az olyan elképzelésnek, hogy a darufalvi kincs határőr szolgálatot teljesítő, előkelő besenyő családé lett volna. 112 Györffy Gy., István király és műve (Bp. 1978), 108. 113 Bartha A., A IX. X. századi magyar társadalom (Bp. 1968), 160. 114 Szőke, Rég. Tan. I. 35. 115 Szőke, i. m. 96-97. 116 Szőke, uo. 117 Török Gy., Die Bewohner von Halimba im 11. und 12. Jahrhundert, AH XXXIX. (Bp. 1962), 41. 118 Krclovánszky A., Arch. Ért. 83/1956, 212. 119 Török, i. m. 41-47., 101-103. - Szőke, i. m. 88-89. 120 Kralovánszky, i. h. 8 Az Egri Múzeum