Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

gyei mellkereszt lelőhely. A töredékben megmentett temető 8. sírjában felnőtt férfi nyakán került napvilágra mellkereszt. E sírt a feltáró és publikáló Megay Gézával egyetértve a X. sz. végére ill. a XI. sz. legelejére keltezhetjük. (Megay G., Arch. Ért. 88/1961,102- 104.) 10- 11. Püspökladány — Eperjes dűlő temetője Hajdú-Bihar megye hiteles mellkereszt lelőhelye. A Tiszántúl jelentős X— XI. századi temetőfeltárását M. Nepper Ibolyának köszönhetjük, aki 1978 év végéig már két mellkeresztes gyermeksírt mentett meg, a XI. századra keltezhetők. (A feltáró baráti szívességéből tanulmányozhattam az anyagot és közölhetem ezeket az adatokat.) 12. Szob— Vendel-, halom 18. sírban felnőtt temetkezésből említ Török Gyula egy mellkeresztet. A temetőt a X. sz. közepétől a XI. sz. közepéig keltezte. (Török Gy. FA 8/1956, 130., 133- 134.) 13. Szob-Kiserdőn a 60. sírban gyermek nyakában VII. Konstantinosz és II. Romanosz átfúrt bronz solidus-utánzata mellett fügött egy kettős kereszt. Bakay Kornél a temetkezés idejét 960 — 970. tájára határozta meg. (Bakay K., Honfoglalása- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén, Szentendre 1978, 29—33., 138.) 14. Dunaalmáson aX. sz.-i temető 1. sírjában Kralovánszky Alán feldúlt női csontváz mellől bronz enkolpiont, kauri-csigákat, üvegpasztagyöngyöket és lemezes rozettákat mentett meg. (Kralovánszky, Rég. Tan. II. 32 —33., és 1979. február 19-én kelt baráti levele alapján) 15. Trnovec nad Vlahom (Tornóc) IX—X. századi temetőjének 382. sírjából felnőtt temetkezésénél tárt fel A. Tocik egy mellkeresztet. Közvetlenül mellé ásták a 379. sírt, amelyben kisgyermek feküdt vékony sodrott nyakpereccel. Mindkét sír kétségtelenül a X. sz-i temetőrészből való. (Toíik, SA 19/1971, 168., 251-252.) 16. Hurbanovo (Ógyalla) 22. sírban gyermek viselt mellkeresztet, a környező sírok mind XI. századiak. (M.. Rejholcová, SA 24/1976, 195 , 220.). 91 A bulgáriai anyaggal való párhuzamosítás lehetőségére már Megay Géza is rámutatott (Megay i. h.). A Pliszka melletti temetőből újabban publikált mellkereszt (Вьжарова i. m. 160. ábra 4. kép) X. századi mellkeresztjeiknek csak egyik típusát példázza. A pálcikásán megformált, egyszerű változatok egy része — a szegvári lelet ismeretében — ugyancsak korai lehet. — A kerekedő szárakban végződő keresztek (a kör alakú foglalatokban később mellképekkel jelennek meg nálunk és orosz földön) több X. századi bulgáriai példányát is bemutatta Въжарова i. m. 323.—Lovag tanulmánya: FA 22/1971, 143-63. 92 Szered: A. Toíik, Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Archaeologica SlovacaCatalogi III. (Bratislava 1968), 104. Tiszaeszlár-Bashalom: Dienes, Acta Arch. Hung. 7/1956. LVII. t. 10-11., LXIX. t. 27., 29. Dormánd-Hanyipuszta: Szabó J. Gy. EMÉ 1/1963, 103. Kunágota: Móra F. Dolg. 2:1926, 132— 133. (7. kép 70.) Móra szerint nyakperec töredékei, de Kürti Béla szívessége folytán megvizsgálhattam a darabokat ; kétségtelenül hullámosan hajlítgatott karperecek voltak. 93 Szőke, Rég. Tan. I. 95. 94 Közöletlen. Szegedi Múzeum ltsz. 53.5. 739-740. - Kralovánszky Rég. Tan. II. 48. 95 Szabó J. Gy , EMÉ 1/1963, 105- 106. 96 A szalagos karpereceknek ezt a késői típusát már Szőke is felismerte (Szőke, Rég. Tan. I. 95.) Pontkörös díszítés jellemzi a lemezes korongok késői csoportját is (Szabó J. Gy., Der silberne Taschenblech von Túrkeve-Ecsegpuszta. Acta Arch. Hung. XXXI. (Sajtó alatt). 97 Szőke В. nem tett különbséget a vékony huzalból sodrott hurkos-kampós záródású karperec formák és a vastagok között (amelyek jelentős része láncosán fonott). A X. sz. közepénél korábbra keltezhető leletegyüttesből nem ismerünk sodrott hurkos-kampós záródású karperecet. Viszonylag korainak tarthatjuk néhány hiteles leletegyüttes ilyen kaprereceit : Hódmezővásárhely-Szakáihát 5. és 22. sírjaiban (Bálint A., Dolg. 12/1936, 206., 208.) ; Szegvár-Orom dűlő 4. sírban (Közöletlen. Szentesi Múzeum ltsz. 57. 99. 20. skk.) 98 A X. sz. második negyedénél aligha későbbi pl. Klárafalva B. temető 217. sírja, amelyben 7 nyílhegyes tegez, íjcsontok, lószerszám és vékony ovális átmetszetű, hegyesedő végű karperec volt. (Közöletlen. Szegedi Múzeum ltzs. 53. 172.1-21.). Kürti Béla baráti tájékoztatásából még beszédesebb példára hivatkozhatunk : algyői feltárásakor a temető 42. sírjában két vékony huzalból sodrott spirális végű karpereccel együtt került napvilágra egy vékony, ovális átmetszetű karperec lemezes hajfonat korongok stb. együttesében. 99 Pl. Kiszombor E. temető 46. sírban D-átmetszetű karperec vastag ovális átmetszetű példánnyal együtt szerepelt, rombikus ing nyakveretek társaságában: a X. sz. utolsó évtizedeire jellemző együttes. (Közöletlen. Szegedi Múzeum ltsz 53.7. — Kralovánszky, Rég. Tan. II. 49. 100 Például Várfalva 18. sírban, Aba Sámuel pénzzel fordult elő. (RoskaM., i^Dolg. 1914, 125 skk.) 112