Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.
60 Hampel, Alterthümer II. 363., III. T. 272. fig. 11. — Fettich N., Az avarkori műipar Magyarországon, AH I. (Bp. 1926), III. t. 16. — László. Gy., Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars, AH XXXIV. (Bp. 1955), 274: László kar- és lábperecekről írt, a nagyobbiknak az átmérője a nyakperecek szokásos(11 — 12) cm-es) mérete. Külföldi párhuzam: А. А. Иессен, Раскопки большого кургана в урочище Уч-Тепе. (МИА 125 М-Л 1965), 178., fig. 30.; ez az I. Jusztinosz (518—527) érmével keltezett előkelő férfisír Ucs-Tepe temetőjében korai avarkori típusú (Deszk) kardot, övgarnitúrát, 2 karperecet, 2 lábperecet és egy 12 cm-es átmérőjű arany huzal-nyakperecet is tartalmazott. 61 Kiss, A., Avar Cemeteries in County Baranya, Cemeteries of the avar period (567— 829) in Hungary, Vol. 2. (Bp. 1977), 94., PI. XXXV. 62 Hampel, Alterhümer II., 351 — 353., III. T. 267. fig. 5. — Bona I., A népvándorlás kora Fejér megyében, Fejér megye története I. (Székesfehérvár 1971), 247—248. 63 Fettich N., Arch. Ért. 43/1929. 68. skk. 64 Papp L., JPMÉ 1962, Pécs 1963, 175., X. 5.— Megjegyezzük, hogy a nagyharsányi avarkori temetőben a szórvány leletek között publikált ereklyetartó kapszulák („bulla részek") valószínűleg nyakperec tartozékai voltak. (Papp L., JPMÉ 1963, 116., I. t.) Nagyharsányban más bizánci eredetű keresztény emlékanyag is napvilágra került, görög felirattal (Papp i. m. 131., XXI. t.) 65 Rosner Gy., SZMÉ 1971- 1972, 149., III. t. - Nem érdektelelen, hogy Tolna megyében Závod mellett az avarkori temetőben görög feliratos keresztet is találtak : Hampel, Alterthümer II. 329. III. T. 252. fig. 1. Kollautz, A., Denkmäler byzantinischen Christentums, Amsterdam 1970, 22— 23., VII. t. : A kereszt feliratos szövege II. Justinos korára utal. — Ez különösen azért érdekes, mivel a temető VII. századi. 66 A. Toöik, Slawisch-awarisches Gräberfeld in Sturovo. Archaeologica Slovaca-Catalogi II. (Bratislava 1968), 14., 30-31., 93., 101.67 Z. Cilinská, SA XI- 1/1963, 94-95., 119.68 A Toéik, Slawisch-awarisches Gräberfeld in Holiare. Archeologica Slovaca-Catalogi I. (Bratislava 1968), 70., 185.69 Z. Öilinská, Frühmittelalterlisches Gräberfeld in Zelovce. Archaelologica Slovaca-Catalogi V. (Bratislava 1973), 88., 176., 213., 251.70 A. Lippert, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Zwölfaxing in Niederösterreich. (Wien 1969, Prähistorische Forschungen 7), 48., 155— 156., T. 71. 71 G. Mossier, Ein frühgeschichtliches Gräberfeld in Wien— Liesing. (Jahrbuch d. öst. arch. Inst. 37, Wien 1948)228-31. 72 A . Kiss, Avar Cemeteries in County Baranya. Cemeteries of the Avar Period (567- 829) in Hungary. Vol. 2., Bp. 1977,119., LXIII. t. (Megjegyezzük, hogy a publikáció képszövege itt sajtóhibás) 73 Kiss i. m. LIX. t. 74 A békés jellegű avar-bizánci kapcsolatokra az avar kagán követének 679-ben való konstantinápolyi utazása és a császárnak tolmácsolt szerencsekívánatok (Ostrogorsky, G., Geschichte des byzantinischen Staates, München 1963, 104) az arabok feletti győzelem után, csak egyik ismert történeti adat. De feltűnő az is, hogy az ezt követő bolgár-bizánci háborúban az avarok nem avatkoztak be. Ez a körülmény azért is különösen érdekes, mivel Kuvrát bolgár fejedelem egyik fia — SzádeczkyKardoss S. feltételezése szerint (Szádeczky- Kardoss, AT 14/1967 84- 87. - UÖ Acta Ant. Arch. XVI./Szeged 1972) 96—97.) - népével együtt éppen 677 körül költözött a Kárpát-Medencébe, alávetve magát az avar kagánnak. Az avarság eltökélt békepolitikáját Bizánc irányába más jobban aligha bizonyíthatná. — Az avar uralom és Bizánc közötti gazdasági, politikai kapcsolatok meggyengülése a VII. sz. végétől (majd e kapcsolatok állítólagos megszűnése) szerintünk kielégítően nem magyrázható meg, sem a bolgár állam kialakulásával, beékelődésével, sem a Bizáncban átmenetileg meg-megújuló politikai, vallási zavarokkal. Tény, hogy a síranyagból kimutathatóan a bizánci pénzforgalom és tárgyi emlékek a VIII. századra vonatkozóan (Csallány D., Acta Arch. Hung 2/1952, 235-250. - UÖ Arch. Ért. 90/1963, 32.) a fenti negatív álláspontra kényszerítik a kutatást. Érdekes, hogy A. Kollautz a bizánci eredetű textíliák és a késő-avarkori fémművesség több motívuma között szoros párhuzamokat fedezett fel, amely a bizánci selyem nagymértékű behozatalára enged következtetni. Ez a körülmény pedig összecseng Pipin hadjáratának zsákmányairól tudósító nyugati forrással (Kollautz i. m. 37.) 110
