Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.
A hevesi vár előzményéről, politikai szerepének kialakulásáról vázlatosan szóltunk dolgozatunk I. részében. A vár körzetében nemzetségfői terület valószínűsíthető. Ezen a csaknem járásnyi nagyságú részen a Bő és Átány (Ata), azaz a nemzetségfő egykori szállásterületét jelölő falunevektől eltérő nevű települések még a XIV. sz. első felében sem létesültek. A nemzetségfői várnak (palánkvárnak) ispánsági központtá szervezését békés folyamatnak tekintettük. A helyi uraság tehát okvetlenül Géza környezetéhez tartozott. 232 . — Poroszló várának a XI—XIII. századi határai, hasonló okok miatt az átlagos falvaknál sokkal kiterjedtebbek voltak, erről dolgozatunk II. részében szóltunk. 233 S e tanulmányban megemlítettük, hogy egyetlen sáncátvágással régészetileg bizonyítani lehetett azt, hogy a vár a X. sz végén már állt, 2M de ez csak egy felső időhatár. Az átkelőhely túlsó oldalán Tiszaörvényt Szent István a vámjával együtt az egri egyháznak adományozta. 235 Ebből szerintünk az is következik, hogy az egri püspökség alapítása előtt is már királyi birtok volt, amelyet István sejthetőleg apjától, Géza fejedelemtől örökölt. A Tisza mellékén itt más helyekről is feltételezhető, hogy fejedelmi tulajdont képeztek; Hevestől délre a Tisza túlsó oldalán Taksony falunév is erre utalhat. 236 Mindenesetre az nem vitatható, hogy a X. sz. végén a Tiszának ezt a középső szakaszát Géza, majd István már a kezükben tartották. A Heves-Poroszló vonalától északra ótörök eredetű falunevek, besenyő települések feltűnően nagy száma (Tepély, Tárkány, Ladány, Besenyőtelek, Buger-Besenyő, Abony, Kál, Maklár stb.) 237 katonai segédnépek telepítésére is vallhatnak. Még északabbra (ill. ÉNy-ra) a hegyek déli lábánál épült ki a másik két központ, Pata és Eger. Patán a vár már a X. sz. végén állt, hiszen a hozzá épült főesperesi templom az ásatásaink szerint már Szt. István uralma alatt megépült. 138 Egernek, mint püspöki székhelynek a XI. sz. elején történt alapításával kapcsolatosan a kutatás számol azzal, hogy ez megfelelő előzmények, birtoklási feltételek nélkül nem történhetett meg. 139 Sajnos a több, mint 20 éve az egri várban folyó ásatások ide vonatkozó eredményeit még nem ismerhetjük. Nemcsak az Eger folyó völgyében a hegyek lába előtt, hanem a Tárna völgyében is a síkvidék peremén, tehát Debrő környékén nem indokolatlan feltételezés szerint fejedelmi ilL királyi udvarhely, birtokközpont létesült. 240 Újvár megye délnyugati részén, a XIII. században önállósult középkori Heves megye viszonylag szűk területén Géza fejedelem idején tehát a központi hatalomnak minimálisan négy, de feltehetőleg ennél több bázisa volt. Ez másszóval azt is jelenti, hogy a Dunától keletre Géza számára az államszervezés legerősebb bázisát a későbbi Heves megye képezte. S mivel az államszervezés és egyházszervezés ebben az időben szorosan párhuzamosítható, Heves megye Géza-kori kereszténységét, a szóbanforgó központok körül legkésőbb ekkor meginduló térítés gondolatát felvethetjük. Tulajdonképpen ezen az alapon érthető meg, hogy kezdetben az ország egynegyedét magába foglaló egri egyháztartomány szervező és pasztoráló munkáját innen irányították. A Géza-kori térítő munka köztudottan nyugati orientációjú volt. Ez elsősorban a szervezeti keretekre nyomta rá bélyegét, és a papság immár a latin rítusokat terjesztette. A keleti kereszténység meglévő közösségeivel szemben a fejedelem baráti magatartású lehetett; hiszen felesége, Sarolt a keleti kereszténységben nevelkedett. Sarolt fia, Szent István, a görög kereszténység felé számos pozitív lépést tett, uralma megszilárdulása után. 242 Túlzás lenne azt állítani, hogy ebben csak az ország függetlenségét és békéjét megőrző bölcs politikája nyilvánult meg. Heves megye helynévi anyagában éppen a poroszlói fejedelmi majd királyi vár közelében találkozunk Sarolt fejedelemasszony birtokával: Saruddal. A falu legkorábbról, 1261 évből fennmaradt említése Saruid, 243 amely a Küküllő megyei Sarold falunévvel bátran párhuzamosítható. 244 Természetesen más jellegű adatokkal mindig igazolni kell, hogy a helynév valóban arra a személyre vonatkozik, akire gondoltunk. 245 105
