Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Sugár István: Sebészborbélyok és sebesültek az egri vár 1552. évi ostromában

A puskagolyó lőtte sebek közül különösen súlyos következménnyel jártak a fej- és a végtagsérülések. Egy arclövés a fél szem, egy fejlövés a hallás, egy álllövés az egész áll elvesztését vonta maga után. A 2 térdlövés közül egy esetben a lábszár amputálására került sor. A leírások szerint láblövésnek jelzett kategóriában egy sebesült mindkét, a másik pedig csak az egyik lábát vesztette el. Egy felkarlövés esetében a sebészborbély 5 csontszilánkot távolított el a lőtt sebből, a másikban azonban a kart csonkolni kellett. Itt említem meg, hogy a lábukat vesztett emberek később falábat kaptak. A lista felsorolja például Nagy Antal esetét, akinek a lábát Gyöngyösön török puskagolyó találta el, s a láb középső részét („media parte") szétroncsolta, úgyhogy le kellett vágni a lábát. Az örökösen csonka ember később falábat kapott („habet pedem ex ligno"). A herelövés esetén mindkét here eltávolítására sor került. Több esetben a lövedék a testben maradt. Egy felülről lefelé hatoló lövedék a nyakban kötött ki. Az 5 karlövés közül 2 esetben bennmaradt a puskagolyó. De az a lövedék is a mellkasban maradt, mely a testbe hatolás során bordasérülést okozott. Kivált a végtagok lőtt sérüléseinek arányszáma magas, viszont a fej és a törzs (mellkas, has) lőtt sebeiből azért fordulhat elő kevesebb, mivel azokat kevesen élhették túl. Az a körülmény, hogy a test alsó felét is meglehetősen nagy százalékban érték a támadó török harcosok puskáinak lövedékei, azt mutatja, hogy a várvédők az ostrom harcai során nem fedezhették kellően magukat. Amíg a belső várat ért támadás során a test alsó felét csakis a falakon való küzdelem során érhette puskagolyó, s a belső vár területe puskalövések ellen biztonságos volt, addig a külső vár esetében a környező almagyari magaslatokról a várnál magasabb pozícióból belőhettek a vár belső területére is. Tinódi is írja, hogy Napkeletre egy magas hegy vagyon Arról benézhetnek szabadon.

18 Ezért mindjárt az ostrom elején a „kilső várban ők árkot ásának,"

19 hogy bizonyos mértékű fedezéket nyerjenek. Ágyúlövés. A 19 ágyúgolyóbistól sérült túlélő közül 16 személynek ismerjük sebesülése jellegét is. Az ágyúgyolyó találata természetesen a legtöbb esetben kétségtelenül halálos kimenetelű volt. Egész sor adatról tudunk, amikor a golyóbis találata szétroncsolta („dilaceravit") az eltalált személyt.

20 A végtagok súlyos roncsolása esetében is a csillapíthatatlan vérzés végzett a sérülttel. A fejet, illetve a törzset ért ágyúgolyók találata csak akkor volt túlélhető, ha a lövedék a testfelületet csak érintőleg találta el, illetve kisebb falkonéták fáradt lövedékéről van szó. Az ágyúgolyók okozta túlélt sérülések a következő képet mutatják: Sebesülések helye száma százaléka FEJ Arc 1 Fej 1 Összesen 2 11 96