Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Sugár István: Sebészborbélyok és sebesültek az egri vár 1552. évi ostromában

Sugár István SEBÉSZBORBÉLYOK ÉS SEBESÜLTEK AZ EGRI VÁR 1552. ÉVI OSTROMÁBAN Mivel tudomásom szerint a XVI. századi török —magyar várharcok korszakában az ostromok sebesüléseiről, s a betegek sebészi ellátásáról nem jelent meg tudományos publikáció,

1 úgy vélem, hogy méltán érdeklődésre tarthat számot az egri vár 1552. évi nagy ostromára vonatkozó adatok értékelő közreadása. Azt, hogy eddig olyan keveset tudunk erről a kérdésről, nem a téma érdektelen volta, hanem a levéltári forrásanyag hiánya magyarázza. Eger vára esetében azonban abban a páratlan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy fennmaradt a küzdelem után a segélyt kérő sebesülteknek az uralkodóhoz intézett kérelme, a sebesülések leírásával,

1

^ de röviddel az ostrom után a várban adatok után járó Tinódi Sebestyén Eger vár viadaljáról való éneke is becses adatokkal szolgál.

2 Az ostrom alatt a várban működött sebészborbélyokra pedig a várszámadás vonatkozó időszakára utaló feljegyzések szolgálnak értékes adatokkal.

3 A VÁR SEBÉSZBORBÉLYAI ÉS GYÓGYSZEREIK Tinóditól tudjuk, hogy Dobó István a védelemre való felkészülés során a várat katonai állományának a lehetőség keretei közötti maximális feltöltése mellett nemcsak az ostromnál szükséges iparosmesterekről gondoskodott, de nem utolsósorban a várható küzdelem sebesültjeinek seborvoslását ellátó borbélyokat is hívott a gondjaira bízott várba. A lantos szerint 13 „barbély" vonult be ekkor Eger várába.* A vár 1552. évi számadása hitelesíti ezt a fontos adatot, sőt név szerint is felsorolja a sebészmestereket: Pétert, Balázst, Jánost, Gáspárt és Jakabot valamint segédeiket („famulus"): két Lőrincet, Józsát, Gáspárt, Mártont és Vincét.

5 Honnan kerültek ki ezek a borbélyok, nem tudjuk, de bizonyára többségükben Eger város polgárai voltak. Eger 1551. évi urbariális összeírása szerint akkor Barbel Gáspár és Balázs már ott éltek — sőt rajtuk kívül ismeretes még Barbél Kelemen, Fábián és István is.

6 Bizonyára akadtak a várban, e korban gyakori vándorló, faluzó sebészborbélyok is.

7 A várban az ostrom tartama alatt számításaim szerint kb. 2100 ember tartózkodott,

8 ami annyit jelent, hogy mintegy 160 emberre jutott egy borbély. Ha azonban csak a katonai állományt vesszük számításba, úgy mintegy 150 fegyveres után számítható egy-egy borbély, ami a vizsgált korszakban mindenképpen kimagasló eredmény. Egy pontos adatot találtam 1556-ból, amikor a szigetvári ostrom során mintegy 1 ezer létszámú katonaság mellett csak egyetlenegy borbély, Mihály mester működött? Ennek az adatnak a tükrében értékelhetjük csak valóban Dobó Istvánnak korában messze kimagasló szervezőképességét, s hogy mint katonái sorsával törődő Ш