Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban

ily módon Ъе tudja mutatni a templom nyugatra néző, ennélfogva a látószögből kieső főhomlokzatát. A londoni vedután a székesegyháznak nincs apszisa, ami az 1542-ben megkezdett építkezés egyik következménye. Nem ábrázolja azonban azt a falat sem, ami a szentélyeket leválasztotta és amit az alaprajzok is feltüntetnek. Az északi nézetű veduták ezt a Perényiről elnevezett falat ugyancsak nem szerepeltetik. A londoni vedután és a két Houfnagel metszeten az apszis helyén, déli oldalon egy inkább háznak, mint templomfalnak tűnő építmény látszik, amiről feltehető, hogy a Perényi építkezést kívánja jelezni. A londoni vedután a főhajó mögött két kör alaprajzúnak látszó, toronyszerű épület magasodik. Ugyanezek a Houfnagel metszeteken romos állapotban vannak, aminek okát nem tudjuk adni azon kívül, hogy a londoni ábrázolás megelőzte a másik kettőt. A két épület a későbbi, északi nézetű vedutákon már nem szerepel, tehát nem állították őket helyre. A két torony egyike a Szent István prépostsági templomhoz, másika az 1558-ban „nagyobbik fegyvertár"-nak megjelölt épülethez tartozhatott.

31 Még egy építményt ismerünk a vár területén, amiről eddig még nem esett szó. A XV. század végén épített késő gótikus templom, apszisát sem a londoni veduta, sem a két Houfnagel metszet nem ismeri és az északi nézetű látképeken sem szerepel. Egyedül a Zenoi metszet tünteti fel és az alaprajzok. A londoni veduta feltehetően azért nem foglalkozott vele, mert az apszis helyére azt a házcsoportot illesztette, amely a Setét kaput és környezetét nyugati nézetből ábrázolta. A látképnek ezt a hiányosságát Houfnagel is átvette, de hiányát az első Dilich vedutáról — és természetesen ennek későbbi variánsairól — azzal a ténnyel magyarázhatjuk, hogy a Baldigara építkezés során a szentélyt teljesen elbontották, ill. belsejét földdel 15. Zenoi metszete Gyula 1566. évi ostromáról, az egri vár Szentély bástyájának ábrázolásával. 88