Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban

tében ma már régészeti kutatások segítségével sem ismerhetők meg. Formájuk egyetlen ábrázolása a londoni veduta és a két Houfnagel metszet. A nyugati várfal ábrázolása során a látképeken — különösen a londoni vedután — megjelenő bástya azonosítható a Dobó bástyával. A látképek nem követik azonban az alaprajzok vonalvezetését e két bástya közötti szakaszon, mert egy ívelt hajlat helyett rövidebb, egyenes vonalat jeleznek. Az északi várfal — amint tudjuk — a két Houfnagel metszeten nem, csak a londoni vedután látszik. A Föld bástya és a Bolyki torony a Ferrabosco-alaprajzon palánkmű, a többi dokumentumon kőépítmény, de a közöttük húzódó várfal ábrázolása, az élesen előreugró három kisebb bástyával nem hiteles. Meglepő, de a hitelesnek elismert Dilich metszetek északi várfala szintén nem egyezik sem a londoni veduta, sem az alaprajzok ábrázolásával. A vár keleti oldalának ábrázolásai térnek el leginkább az alaprajzoktól, vagyis attól a képtől, amit hitelesnek fogadunk el. Sem a londoni vedután, sem a Houfnagel metszeteken nincs nyoma a vár kettéválasztásának és így a külső várnak. Az a feltételezés eleshet, hogy az alapfelvétel megelőzte volna a vár kettéválasztásának 1542-ben elkezdett munkáját, s így ezt inkább a látképek pontatlanságának kell tulajdonítanunk. Ez a pontatlanság az északi nézetű látképeken is feltűnik. Itt általában megjelenik ugyan a külső vár képe, de sokkal kisebb méretekkel, mint az alaprajzokon. G. Bouffats látképén a külső vár fala igen alacsonyan csatlakozik a belső vár északkeleti bástyájához. A Dilich metszeteken a külső várat F jelzéssel látták el és azzal a megjegyzéssel, hogy „várfal elé helyzett sáncmű (ravelin), amelyet az ellenség ügyesen elfoglalt és ezzel az egész várat hatalmába kerítette". A „ravelin" és a külső vár azonossága tehát kétségtelen.

28 Jól látszik mind a három látképen egy fal, ami sem az alaprajzokon, sem az északi nézetű vedutákon nem szerepel. Ez a fal a londoni vedután a keleti várfal közepétől indul, a székesegyház felé tart és ott egy őrhelynek kiépített épület mögött végződik. A falon őrtorony áll, a Houfnagel metszeteken pedig ágyúk és katonák, mindez jóval magasabban, mint a vár előttük fekvő területe, amit a Bebek bástyával azonosítottunk. Hivatkozva korábban kifejtett feltételezésünkre, miszerint az alapfelvételt készítő grafikus egybedolgozva, egy síkra vetítette ki a különböző nézetekből készített rajzokat, úgy látjuk, itt is hasonló esettel van dolgunk. A székesegyháztól keletre eső építmények ábrázolása némileg érthetővé válik akkor, ha elfogadjuk a következőket (ld. 10. kép). A harántfal a belső vár keleti fala, amit a grafikus nyugati nézetből délibe fordított el. így logikus e falon a Houfnagel metszetek harci készültsége és az a szintkülönbség, ami észlelhető a vár délkeleti része felé. A székesegyház és a harántfal vége között álló épületek is nyugati nézetűek, középen a Setét kaput jelző nagy nyílással, attól jobbra pedig a kétszintes őrhely talán a Szép bástya helyén egykor álló, eddig ismeretlen épület ábrázolása. Továbbhaladva ezen a logikai soron, a londoni vedután északkeletinek ábrázolt terület a külső vár, a maga beépítetlen, sík térségével. A vár nyugati részének beépítettsége a londoni vedután és az alaprajzokon anynyira nem azonos, hogy előbbi esetben a lényeg kiemelésére és több részlet elhagyására kell gondolnunk. A londoni vedután hiányoznak az északnyugati várfalon belül húzódó káptalani házak és hiányzik a gótikus püspöki palota. Helyettük egyetlen magas lakóház, valószínűleg a domus provisoris, vagyis az udvarbíró háza ábrázolását látjuk, talán azért, mert a grafikai felvétel idején hadászati vagy építészeti szempontból is ez volt a vár nyugati részének legjelentősebb épülete. Az udvarbíró házát — amit Dobó palotának is neveztek — 1550 és 1552 között építették, vagy bővítették és a ránk maradt berendezési leltár alapján méltó volt 86