Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

58 — SRR I. p. 56. annot. 4.: Arx Tokaj ,,in monte Turzol" anno 1283. aedificata est. 59 — Karácsonyi i. m. I. 158 — 169., Hodász = Hetény, II. 305. 1. 60 — Már Kubinyi i. m. П. 656., 666. és 670. lapokon rámutatott a Méra és Mere falvaink mari (cseremisz) eredetű lakosságára. — „Heves vármegyében . . . Oroszi, Ugra és Méra ugor és méranépbeliek szállóhelyei" (666. 1.). — A Karancs vidékén élt moksa-mordvinokra és szamojéd töredékekre a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1978. évi kötetében mutatok rá. 61 — A Torda nemzetségre Karácsonyi i. m. III. 115. 1. О nem említi Veleket. 62 - Pais i. m. 132. és 138. 1. Ösbőre és Szalókra, 148. 1. Velekre. - SRII

I. p. 105. annot. 1., p. 106. annot. 1. — Az Öesöb alakra Kubinyi i. m. II. 657. és köv. lapok. — A bihari vagy békési Torda monostorára Győrffy, I. 514 — 515. 1. — Vilkára 1. (i0. j. й3 — Schmitth i. m. I. p. 96. 64 — Békefi Rémig: III Béla és a magyar nemzet művelődése. A „III. Béla magyar király emlékezete. Szerkesztette Forster Gyula. Budapest, 1900." с műben — a továbbiakban : ITT. Béla emlékezete — 134. 1. Lukács párisi tanulmányairól. — Sebestyén i. m. I. 241. 1. a facultásról. 65 — Schmitth i. m. I. p. 74 — 90. a „Lucas Banffius" név. Ezen az alapon — v. ö. Karácsonyi i. m. III. 104 — 115. 1. — a Tomaj nemzetség losonci ágából származó Bánffycsalád számíthatta ősei sorába, illetve ezen az alapon került bele neve az egyházmegyei hagyományba. 66 Szentpétery i. m. Csorna: 107., 111 — 113. és 118. sz. — Miklós: 133., 136. és 138. sz. mint érsek. Ezek egyeztetve Schmitth i. m. I. p. 74 — 90., 90 — 92. és 93 — 96. — Péter egri prépost Szentpétery i. m. 129. sz. 67 Az oklevél regesztáját Szentpétery i. m. 105. sz. alatt az 1164. évnél, III. István okleveleként közli, de 1171. évi keltezéssel. A nagyon rongált oklevél — úgy véljük — III. István oklevelének 1181-ben kelt átirata. «

8 - Fauler i. m. I. k. 321 - 322. 1. "

9 — Szentpétery i. m. 129. sz. szerint „gyanús" oklevél. — Fejérpataky László: HL Béla oklevelei. III. Béla emlékezete, 163. 1. teljes mértékben hitelesnek tartja. 70 — A királyi kancellária személyzetére nézve: Fejérpataky i. m. 161 — 168. 1. 71 — A „quondam-vitára" nézve: Kubinyi i. m. I. 172 — 175. 1. — Pál püspök ad hoc esetére: Fejérpataky i. m. 163. 1. — Pais Dezső a Gesta fordításának 1926. évi kiadásában (19. 1.) a „valamikor a jó emlékű", a Győrffy György által gondozott 1977. évi kiadásában (77. 1.) pedig „anéhai jó emlékű" értelmezést vélte helyesnek. Ezzel Győrffy nézetét, Anonymusnak Péter budai préposttal való azonosítását — amit egyetlen egy hamisított oklevélre alapít (i. m. 21.1.) — támogatta. 72 — Fejérpataky i. rn. 154 — 155. u. o. 1. sz. jegyzetben az oklevél teljes szövege is. 73 — P. mester görögországi tartózkodásának valószínűségét ifj. Horváth: P. mester és műve, i. m. 17. 1. vetette fel. 74 — A „magister" címről folyt vitát ismertette Kubinyi i. m. I. 43 — 45., 203 — 205. és 313. l.,H. 17.1. 75 — Az egri püspököknek a negyedik királyfi nevelésére való jogát és kötelességét ismerteti Sólyom i. m. 67 — 68. 1, de tévesen állapítja meg, hogy Péter püspök Endrének volt a nevelője, 82. 1. 76 — A királyfiak névsorát Wertner Mór: Árpád nemzetsége. — Az „Árpád ós az Árpádok. Történelmi Emlékkönyv. Szerkesztette Gsánki Dezső. Budapest, é. n. (1907)" c. műben — 128. és és 129.1. közötti nemzedékrendi táblázata és Pauler Gyula : III. Béla és családja. — III. Béla emlékezete. — 29 — 34. 1. alapján állítottam össze. — Ugyanebben a tanulmánykötetben : Forster Gyula: Székesfehérvár koronázó temploma. A 9 — 10. 1. III. Béla és családtagjai sírjai megtalálásának leírása és a 13. lapon a 12. ábra az Erdy — Vásárhelyi-féle felmérés rajza. — Török Aurél: III. Béla és első hitvese földi maradványai. A 200 — 206. lapon a lelet csontvázainak antropológiai leírása és az életkorok meghatározása. 77 — A kancellária nótáriusaira és scribáira Fejérpataky i. m. 167 — 168. 1. — III. Béla 58