Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: A Heves megyei Múzeumi Szervezet munkája 1976-ban

színművészeti előadássorozat. Ez évben Heltai Gáspár Magyar Dekameronja került színre esténként mintegy 1200 néző előtt. Az egri múzeum feladatai közé tartozik, hogy rendszeresen meghirdesse az Országos Akvarell Biennálét, ami ebben az évben is megtörtént. Az immár ötödik biennale népszerűségben felülmúlta az előzőket és a múzeum sikerrel bonyolította le a pályázatot és rendezte meg a kiállítást az egri Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. Az év során a szervezethez tartozó mind a három múzeum jelentkezett egyegy tudományos kiadvánnyal. Megjelent az Egri Múzeum Evkönyvének XIII. kötete 341 A/4 lapnyi terjedelemben, 17 tanulmánnyal, továbbá a Hatvány Lajos Múzeum füzeteinek első két száma, Lesznai Anna : A tervezés művészete és az Expozíció 1976. című kiállítási vezető. II. Tudományos munka ]. Régészet A régészeti kutatás és gyűjtemény gyarapítás hagyományosan kialakult módja a leletmentő ásatás és terepbejárás volt. Tervásatást csak a megyei szervezeten kívül tevékenykedő régészek végeztek, így Kozák Károly az egri várban és Kovalovszky Júlia a feldebrői altemplom területén. A leletmentéseket és terepbejárásokat részben a megye területén megindított vagy folyamatban lévő nagyobb arányú építkezések, beruházások tették szükségessé. így a 3. számú fő közlekedési út építése miatt Hatvan környékén, a Tisza II. vízlépcső környezetében Poroszlón és a nyugatbükki cementmű kialakítása során Bélapátfalván. Kisebb jelentőségű munkák folytak még Gyöngyöspatán, Egerszóláton, Nagyrédén, Abasáron és Gyöngyösön. Folytatódott Eger külterületén (Felnémet-Almárvölgy) a középkori pálos kolostor romjainak feltárása. Az anyag természetéből következően a régészeti tárgyak nyilvántartása — leltározás, kartonozás — csak akkor lehetséges, ha előbb végigmentek a restaurátorműhely helyreállító és konzerváló eljárásain. A restaurátorok 1976-ban is korábbi évek anyagán dolgoztak (Gyöngyöspata, Tepély, Eger-Nagyeged, Felnémet-Almár stb). Az egri múzeum átvette a MTA Régészeti Intézetéből Párducz Mihály — időközben elhunyt neves régész — hagyatékát, amit Heves megyében, a felsőtárkányi Várhegyen ásott ki. A tárgyak fizikai és kémiai kezelését, valamint nyilvántartását haladéktalanul meg is kezdték. A régészeti anyag tudományos feldolgozásában a legjelentősebb téma a honfoglalás kori korpusz anyagának összeállítása volt. Három temető anyagát paleoszerológiai és metallográfiai vizsgálatokra készítették elő és nyolc preszkita temető, valamint egy avar temető leleteinek állatcsont anyagát külső szakértővel határoztatták meg. Sikerült befejezni a Sarud határában feltárt Árpád-kori temető anyagát, különös tekintettel a rendellenes temetkezési szokásokra. 2. Történeti muzeológia Mint a magyar múzeumok és így a Heves megyei múzeumok legújabb szaktudománya, az utóbbi évek során a többinél nagyobb gyorsasággal fejlődött. Fogalomkörébe tartozik a legújabb kori, munkásmozgalmi-, az újkori és az iro24* 371