Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez (visszaemlékezések alapján)

A javaslattevők remélték, hogy amennyiben Hatvan várossá válik, nem lesz akadálya a Mátravidéki Erőmű Hatvanhoz csatolásának. Ez a remény, mint tudjuk nem vált valóra, a hatvaniak az erőműtől az áramon kívül csak kormot kaptak. A hivatali ügyintézés gördülékenyebbé válásán kívül anyagi előnyökkel is kecsegtetett a városi jogállás. Ez egyrészt abból származott volna, hogy kevesebb megyei pótadót kellett fizetni, másrészt a kereseti adóból befolyt összegeket a város saját céljaira fordóthatta. A forgalmi adóknak is nagyobb részét tarthatta meg a város, mint a községek. A közellátás tekintetében a városok kedvezőbb elbírálásban részesültek a községeknél. A fenti jogi-anyagi előnyökön kívül nem lehet elhanyagolni az erkölcsieket sem. A hatvaniak önérzetét sértette a községgé történő visszaminősítés, hiszen Hatvan Zsigmond kora óta városi kiváltságokat élvezett; az ország köztudata is városként tartotta számon Hatvant. A várossá minősítés menete A község vezetői gondos előtanulmányokat és előmunkálatokat végeztek a képviselőtestület összehívását megelőzően. Tanulmányozták a legutóbbi időkben várossá alakult Salgótarján és Rákospalota szabályrendeleteit, valamint költségvetését. Személyesen megkeresték a város vezetői Gyöngyös polgármesterét és kérték a véleményét, hogy megtudják előnyös lenne-e Hatvant várossá nyilvánítani. Hatvanban bizottságot alakítottak közigazgatási és jogi szakértőkből a javaslat és a szervezkedési szabályrendelet megszerkesztésére. Ezután került sor a képviselőtestület összehívására; a javaslat megvitatására. A vita során Kozsa József és dr. Horváth Miklós a Magyar Kommunista Párt hatvani szervezete részéről, Szálai Ferenc a Nemzeti Parasztpárt, Tóth János a Szociáldemokrata Párt, Nagy János a Független Kisgazdapárt, dr. Braun Bertalan a Polgári Demokrata Párt, dr. Nyitrai Ferenc római katolikus adminisztrátor a pártonkívüliek képviseletében fejezte ki egyetértését. A képviselőtestület az előterjesztett határozati javaslatot teljes egészében és egyhangúlag elfogadta, azaz kimondta Hatvan nagyközség megyei várossá való átalakulását ; megválasztotta a város polgármesterévé dr. Papp Zoltánt, városgazdává pedig Fülöp Istvánt. A képviselőtestület határozatát először megküldték Heves vármegye főispánjának, aki azt jóváhagyásra pártolólag továbbította 1945. április 27-én a belügyminiszternek. Hatvan nagyközség várossá alakulását a belügyminiszter 110.792/1945. V. számú rendeletével 1945. június 20-án jóváhagyta.

55 363