Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez (visszaemlékezések alapján)

A lakosság hangulata a nyilasok ellen fordult, mert azok azzal fenyegetőztek, hogy ha a lakosság nem tesz eleget a kiürítési rendeletnek, mielőtt elhagynák a várost, vérfürdőt rendeznek. A város elhagyására történő felhívás lényegében hatástalan maradt. Csupán a nyilasok és az állami vezető tisztviselők menekültek el, akik vagy a szovjet katonáktól féltek, vagy a fasiszták parancsát nem merték megtagadni. A vezető tisztviselők közül sem menekült el Fülöp István községi bíró, Papp Zoltán jegyző, Nyitrai Ferenc plébános. Jellemző, hogy még a rendőrök sem mind mentek el, vagy ha elmentek is egy-két nap múlva többen visszajöttek. Falragaszok útján hívták fel a katonaköteles férfilakosságot, hogy jelentkezzenek frontszolgálatra, de ennek korántsem tett eleget mindenki. Voltak, akik különböző ürügyet kerestek az itthonmaradásra, mások egyszerűen elbújtak, kockáztatva a „felkoncolást", amivel lépten-nyomon fenyegették a bujkáló szökevényeket. Mivel a csendőrök és a rendőrök a front közeledésekor biztonságosabb vidékre menekültek, a községben nem volt, aki a belső rendet biztosítsa. A fosztogatástól aggódó polgárság kérésére a német és a nyilas vezetők megengedték egy polgárőrség felállítását katonaviselt önkéntesekből. Ezt a lehetőséget ragadták meg néhányan, akik nem akartak eleget tenni a bevonulási parancsnak: jelentkeztek a polgárőregységbe. Fegyvert és karszalagot kaptak, járőrszolgálatot láttak el és éjszakai ügyeletet.

29 A németek és a nyilasok parancsára a községi elöljáróságnak ki kellett doboltatni, hogy a szállítható terményeket és a lábon hajtható jószágokat be kell szolgáltatni. A kidobolás megtörtént ugyan, de a lakosság ellátása miatt aggódó egyik tisztviselő összehívatta a gazdákat és felvilágosította őket arról, hogy nem kell eleget tenni a kiürítési parancsnak, mert a németeknek és a nyilasoknak nincs már sem elegendő emberük, sem elegendő idejük a parancs végrehajtását ellenőrizni, illetve megbüntetni az engedetleneket.

20 A kiadott utasítás értelmében a terményeket és az állatokat a vásártérre kellett volna szállítani, illetve hajtani, azonban a szovjet repülőgépek állandó járőrözése, valamint a lakosság ellenállása lehetetlenné tette a terv megvalósítását. A sertéseket engedély nélkül levágták, a terményeket elrejtették. így történhetett meg, hogy a felszabaduláskor a kisgazdák tulajdonában megmaradt kb. 1200 szarvasmarha, a padlásokon, kamrákban pedig annyi gabona, hogy biztosítani lehetett a minimális tej- és kenyérellátást, az éhínség elkerülését. Mindent azonban nem lehetett megmenteni. A cukorgyárban lévő cukrot, konzerveket vagonokba rakták. A nagygombosi uradalomból is össze tudtak szedni kb. 400 tehenet, kiürítették az ottani magtárt is. A németek a cukorgyárnak nemcsak a raktárkészletét akarták elszállítani, hanem a leszerelhető gépeket is. Az épületeket pedig fel akarták robbantani. A gyári vezetők közül Pintér István nem menekült el. Ő kérlelte a németeket, hogy ne pusztítsák el a gyárat. Azzal érvelt, hogy a német hadsereg csak ideiglenesen vonul vissza, a. végső győzelem az övék lesz és ha visszajönnek, nekik válik hasznukra, ha a cukorgyárat nem pusztítják el. Ilyen érveléssel sikerült az épületek felrobbantását megakadályozni. A gépeknek, az alkatrészeknek jelentős részét elrejtették, hogy ne tudják elszállítani.

31 351