Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Lagzi István: Adatok az egri lengyel katonai tiszti tábor történetéhez (1939–1945)

csapatok hadműveleteinek, győzelmeinek folyamatos ismertetése jelentős, eddig nem értékelt propaganda munkának számított. A tábor hétköznapjait illetően röviden át kell tekinteni a tisztek munkavállalási lehetőségeit. A tisztek — tekintettel társadalmi állásukra — kezdetben nem vállalhattak fizikai munkát, így a megélhetés és ruházkodás szempontjából a havi zsoldra számíthattak. A tanulmány elején említettük, hogy a katonai személyek zsoldja törzstisztek esetében naponta 6, tisztek (százados, főhadnagy, hadnagy) számára 4 pengő, tisztjelölteknek 2 pengő volt. A zsoldösszeget 1943. január 1-től felemelték: a törzstisztek napi 7, a tisztek 5, a tisztjelöltek 3, a tiszti hozzátartozók rangra való tekintet nélkül napi 5, az altiszti hozzátartozók 4 pengő összegű ellátmányt kaptak. (A tiszti hozzátartozók segélyét — zsoldját — 1943. július 27-én megemelték, a feleség napi zsoldja 4,50 pengő, a gyermek részére fizetett összeget 3 pengőben állapították meg. Az altiszti hozzátartozók napi zsoldja 3 pengő, az első gyermek 2,50pengő, minden további gyermek 2 pengő ellátmányban részesült.)

66 Felmerül a kérdés, milyen összegből lehetett megélni, mibe került a lakásbérlés stb.? A források szerint a magánházaknál lakók szállás- és kosztpénze napi 1,20 — 1,50 pengőbe került 1939-ben. Amennyiben az illető tiszt „táborban" lakott, a szállás nem került pénzbe, a kollektív étkezés (szakács alkalmazása) is olcsóbb volt. 1939 őszén 1 liter tej 16 — 20 fillér, a zsír kg-ja 1,60 — 1,80 pengő, sertéshús kg-ja 1,60 — 1,80 pengő volt. A korabeli adatok szerint egy sütőmunkás heti keresete 34 — 42 pengő között változott, a megélhetés (koszt, lakás stb.) minimálisan 18 — 20 pengő körül mozgott.

67 Egerben a szokásos napszám összege 1939 őszén, 1940-ben kb. 4,50 — 5,50 pengő között ingadozott. A felsorolásból látszik, hogy a lengyel tisztek tisztességes, közepesen jó megélhetést tudtak kialakítani. Az egyedülálló törzstisztek kezdetben átlagban havi 180, a fiatalabb tisztek 120, a tisztjelöltek (Egerben egy-két fő volt csupán) 60 pengő összeg felett rendelkezhettek. Később (a fenti sorrendben) a zsold aránya 210, 150, illetve 90 pengő volt. Piotr Malinski volt íwówi wicewojewoda (alispán) zsoldja feleségével és három gyermekével együtt 1943. szeptember 1-től napi 20 pengő, havi viszonylatban mintegy 600 pengőt tett ki. Természetesen az alacsonyabb rangú tisztek, főleg az altisztek és a legénységi állományú egyének, a polgári menekültek szerényebb körülmények között éltek. Az egri tisztek számára a fentiek értelmében lehetővé vált az, hogy két tiszti konyhát működtessenek, 7 magyar szakácsot, pincért és kisegítő személyzetet alkalmazzanak havi 450 pengős fizetéssel. A pengő viszonylagos elértéktelenedésével azonban a havi 450 pengő összkiadás meghaladta a tisztek lehetőségeit, ezért a legénységi táborokból vezényeltek konyhaszemélyzetet az egri táborba.

68 Blachowicz hadnagy visszaemlékezése szerint az egri tábor alacsonyabb rangú tisztjei gyakran vállaltak munkát, erre hivatalosan is lehetőségük volt. A háború második, harmadik évében tapasztalható munkaerőhiány miatt a lengyelek megbecsült munkaerőnek számítottak. Az egri szőlőkben szinte egész évben akadt munka, a vállalkozóbb kedvűek a környező községekben is vállaltak — ideiglenes — munkát. Az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda a lengyelek számára külön ajánlásokat készített. A zsold miatt azonban csak kevés tiszt dolgozott rendszeresen. Az 1943 február 1-i létszámkimutatásból tudjuk, hogy az egri tiszti tábor létszáma 212 fő volt, a tábor állományába tartozott még 2 tisztjelölt, 1 altiszt és négy katona. Ebben az időben a tisztek közül 5 fő szellemi munkát végzett, 2 fő a mezőgazdaságban 1 fő pedig árvízvédelmi munkán volt alkalmazva.

69 A helyzet később sem változott. Az 1943. június 1-i kimutatás szerint a táborból a mezőgazdaságban 1, az iparban 5 tiszt vállalt állandó munkát. A tábori szolgála315