Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pecsétje

szervezeti Tanácsot. A tagjai voltak: elnök: Losonczy Béla, alelnök: Polgár Lajos és Gavrilov György, jegyzők: Szabó Jenő és Varró Géza.

32 A Tanácsköztársaság alatt létezett és működött az Egri Szakszervezeti Bizottság. Erre utal a sajtóban megjelent hirdetménye is, mely szakszervezeti titkári állásra keres megfelelő személyt havi 1200 korona kezdő fizetéssel. Pályázati feltételei: 1 hónap próbaidő, 5 év szakszervezeti tagság valamely elismert szakszervezetnél. 1919 áprilisában létrehozták a Szakszervezeti Titkárságot, melynek feladata a szakcsoportok névsorainak, vezetőségeinek nyilvántartása. Székhelye: az egri Munkásotthon (Szarvas laktanya). Titkár: Makay elvtárs volt.

33 A Tanácsköztársaság idején az Egri Szakszervezeti Bizottság irodái részben a Kaszinó épületében voltak, a Szocialista Párt titkárságával együtt. E bizottság munkáját a Munkástanáccsal és párt vezetőséggel együtt végezte. A Munkástanácsba az elismert szakszervezetek szakmánként 2-2 főt delegáltak. Az 1919. május 8-án tartott közös munkástanácsi és szakszervezet-vezetőségi ülésen az új pártvezetőségbe 11 tagot, s az ellenőrző bizottságba 5 tagot delegáltak. Az új pártvezetőség tagjai: a nyomdászoktól — Schwartz Zoltán, Schmidt János, vasasoktól — Perger Kálmán, földművesektől — Szepesi András, famunkásoktól — Vörös István, építőktől — Ankli József, szabóktól — Fülöp Lajos, kereskedőktől — Juhász Andor, magánalkalmazottaktól — Tarkányi Ádám, sütőktől — Gavrilov György, postásoktól — Frits Ferenc. Az öttagú ellenőrző bizottságba : Csirmaz Dezső, Veress Ferenc, Pacsirszka Antal, őri Kálmán és Bajnok János elvtársakat delegálták. A szakcsoportok politikai irányításában a Szocialista Párt segített a szakszervezeti bizottságnak. Ezt jelzik több esetben a szakszervezeteknek szóló felhívások, amelyeket a párttitkárság adott ki.

34 Erre szükség is volt, mert ismert tény, hogy az egymás után szervezkedő szakszervezetek közül kezdetben a helyi csoportok nem mindegyike csatlakozott a munkáspártokhoz. A szakszervezeti bizottság szervezeti és gazdasági ügyekben saját hatáskörében a Szakszervezeti Tanács munkájára támaszkodott. A szakszervezetek politikai tevékenysége mögött azonban minden esetben a Szocialista Párt állt. Végső soron a Szakszervezeti Tanács és a Szakszervezeti Bizottság létezése még nem elegendő érv a pecsétnyomó tanácsköztársasági eredetének igazolásához. Ezért egyéb adat híján csak feltételezhetjük a pecsétnyomó 1919-es keletkezését ill. használatát. A Szocialista Párt 1919. március 21-én egyesült a két munkáspárt. Az erről szóló határozat leszögezi: „A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja a mai napon közös vezetőségi ülésben a két párt teljes egyesülését határozta el. Az egyesült új párt neve mindaddig, amíg a forradalmi Internacionálé (pártkongreszszus) nem dönt apárt végleges elnevezésében a következő lesz: Magyarországi Szocialista Párt. " Ettől az időtől kezdve az egyesült párt ezen a néven működött. 1919. június 12-én pártkongresszust hívtak össze, ahol nagy vita folyt a párt elnevezéséről. A kommunisták a Kommunisták Magyarországi Pártja elnevezést indítványozták, és az egyesülési határozatra hivatkoztak. A jobboldali és centrista szociáldemokraták, az eddigi Szocialista Párt elnevezéséhez ragaszkodtak. Végül is kompromisszumos megegyezés alapján, a párt neve Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja lett.

35 15* 227