Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pecsétje

mellett bekapcsolódtak a malommunkások is.

14 Az 1918-as októberi forradalmat követő mozgalmas napokban újjászerveződött az egri Szociáldemokrata Párt,

15 és kiterjedt szervező-agitáló munkát folytatott. Egyik korai eredményeként 1918. december 8-án az egri Munkásotthonban értekezletet tartottak: „A szép számmal összejött munkások megalakították a Molnárok és Malommunkások helyi (egri) csoportját, megválasztották a csoport intézőbizottságát és kimondották csatlakozásukat a Szociáldemokrata Párthoz."

16 A Tanácsköztársaság győzelmével egyebek mellett sor került a malmok szocializálására is. Egerben Kolacskovszky Lajos alispán lefoglaltatta a malmok vámkeresményét.

17 Az egri Munkástanács 1919. március 7-i ülésén foglalkozik a közélelmezés helyzetével. Az egri gőzmalomba küldött Petrenka András bizalmi férfi jelentésében beszámol az ott uralkodó visszás állapotokról. A Munkástanács határozatában vizsgálatot rendel el.

18 A Kormányzótanácsban napokig folyt a vita a szocializálás (államosítás) felső határáról. A szociáldemokraták csak az 50 — 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket akarták köztulajdonba venni, a kommunisták közül voltak, akik a 10-nél kevesebb munkást foglalkoztató üzemeket kívánták a tulajdonos kezén hagyni, végül 20 főben jelölték meg a határt. A szocializálási rendeletet később több helyen módosították. így volt ez a viszonylag magas termelékenységű malomiparban, ahol 20 munkás helyett, napi 1 vagon termelésben állapították meg a határt.

19 A Tanácsköztársaság állama egy, már a négyéves háborúban anyagilag kimerült, gazdaságilag jelentősen leromlott ország vezetését vállalta magára. A növekvő bankjegymennyiség és az egyidejűleg rohamosan csökkenő árukészletek az árak gyors emelkedésére, a pénz elértéktelenedésére vezettek: az 1914. júliusi árszínvonalat 100nak tekintve az árindex 1918 októberére 573-ra emelkedett, a korona értéke pedig a háború előtti szinthez viszonyítva 44%-ra süllyedt.

20 Az első világháború alatt a különböző mozgósítások, behívások hatására — mivel nagyobb részben a parasztságot érintette —, a megművelt mezőgazdasági terület csökkent, ami komoly és mind súlyosbodó élelmiszerhiányt okozott. A háborút követően, a kereskedelmi blokád a Tanácsköztársaság idején a nyersanyaghiányt növelte. Heves megyében is halaszthatatlanul javítani kellett a tanácsállamnak a közellátást, lakáshelyzetet.

21 (Utóbbit részletesebben az Építési Direktórium tevékenysége vizsgálatánál.) Virágzásnak indult a feketepiac, a batyuzás, de a széles proletártömegek számára az élelmiszer így is hozzáférhetetlen maradt. A tanácsállam hadigazdálkodó jellege, a mind jobban elértéktelenedő pénz azt eredményezte, hogy a pénzforgalom helyett, bevezette a közvetlen termékcserét az ún. „proletár árucserét."

22 Az árucsere direkt módon egyrészt a feketekereskedelem letörésére irányult, valamint a városi munkásság élelmiszer-ellátásának javítására. Heves vármegye kormányzótanácsi biztosa 1919. május végi jelentéséből kiderül, hogy a „proletár árucsere" alapján május 19 — 20 és 22-én Egerből 6 vagon kukoricalisztet és 40 vagon zöldséget küldtek Budapestre.

23 A proletárok felfegyverzése alkalmából az egri malommunkások saját helyiségükben tartanak nagygyűlést.

24 1919. július 14-én Jackwerth Ede Heves vármegye kormányzótanácsi biztosa a Belügyi Népbiztossághoz felterjesztett jelentésében említi az egri szocializált gőzmalom fogatainak igénybevételét. Jelentése tartalmazza a 4 héttel korábban kiadott utasítását, vagyis, hogy a gőzmalomból senki, semmilyen célra nem vehet igénybe fogatot. Csupán egy esetben fordult elő, hogy a 65. Dandár-csoport Parancsnokságától önkényesen elvittek volna fogatot.

25 Érzékelhető, hogy a megyei 15 Egri Múzeum Évkönyve XV. 225