Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

ahol a biblia csak egy végződést beszél el. — A biblia az én vánkosom. — Apró történetek a biblia hézagai közé. Két rövid kézirat került elő a hagyatékból, amelyeken e gondolatkörhöz csatlakozó titkosírásos megjegyzés olvasható: a) Az írás a Bibliába c. kéziraton: „Egi csillag a mécstartóban asztalomon" — „Ünnep" — „Zászló". A teljes mondatnyi bejegyzés x'igy is magyarázható, hogy Gárdonyi számára a biblia nem csupán forrás volt, hanem íróasztalát, azaz munkásságát bevilágító égi csillag is. Régi kedvenc témája önmagát — például ex libris vázlatán vagy napló rajzolt címoldalán — megvilágított íróasztal mellett ábrázolni. b) A Biblia, című rövid kéziraton ez a szó áll: „A vershez". A szót olvasva eszünkbe juthat Gárdonyi sokszor kifejtett nézete, hogy az igazán fenséges és halhatatlanságot érdemlő téma csakis a vershez illik. Lehetséges, hogy a tervezett írást versben akarta megalkotni. 6. Ida regénye Ezen a ma is népszerű regényén Gárdonyi Géza 1918. május 14-től 1920. január 2-ig dolgozott. Nem folyamatosan. Nagy lendülettel kezdte, az első napon már huszonnégy lappal végzett. Azután megtorpant, úgy hogy egy fél év múlva mindössze hatvannyolc teleírott lapja volt.

17 A rendkívüli politikai események, a háború vége és az azt követő forradalmak, gátolták a nyugodt munkában és a könyv kéziratát csak 1920 első napjaiban fejezte be. Az egri múzeum gyűjteményében két teljes kézirat található: a korábbi, a kézzel írott, amelyből a gépelés történt és a nyomdát megjárt

18 gépelt példány. Az Ida regénye kézirata abban különbözik a Bibi kéziratától, hogy a minden tekintetben befejezett, a könyv kinyomtatásához felhasznált példányok állnak rendelkezésünkre. A titkosírásos bejegyzéseket a kézzel írott lapokon találtuk. a) „Csaba testi formája." (5. old.) A titkosírásos mondat a lap bal alsó sarkán áll. Gárdonyi az eredetileg tintával írt szöveget kék irónnal határozottan törölte, de a törlés alatt az írás jól olvasható maradt. A lap közepén, a folyóírásos sorokból is törölt az író négyet. A lapon tintakihúzások és grafitceruzával írt betoldások is olvashatók együttes bizonyítékként arra, hogy Gárdonyi milyen sokszor átnézte a kéziratait. A jegyzet kitörlése biztosan azt jelenti, hogy elkészült a jegyzetben említett kiegészítés, az író gondosan bemutatta szövegében a főhős külső megjelenését. b) „Tarsóka". (44. old.) Ez a szó Gárdonyi képzése. A retikül szép magyar helyettesét kereste benne a táska, tartó, tarsoly, tartóka valószínű logikáját követve. A kéziratban azon a helyen, ahol alapszélen ez a jegyzet áll, valóban ez olvasható: „Ella a tarsókájába nyúlt és kékszegélyű batiszt zsebkendőcskét vett elő.'" c) „Két nappal később." (111. old.) Ez a valószínű szövege a vastag tintavonásokkal áthúzott és csaknem olvashatatlanná tett bejegyzésnek. Ezek a lapok Ida naplójának részleteit tartalmazzák, arra vonatkozik a rövid mondat. d) „Milyen." (116. old.) E lap alján írja le Gárdonyi, hogyan mutatta be О Péter a lányának Balogh Csabát, az általa választott férjet. e) „Idő." (142. old.) Ezen a helyen, a fiatal pár utazását írva, minden mondatban utalás van az idő múlására. f) „Egyénítése a beszédnek." (179. old.) Az oldal nagyobb részét a szívesen beszélő Kenderné szóáradata foglalja el. 212