Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

fiatal pap az egyházi hierarchia keménységén töpreng: „...egyik méltóság ránehezedik a másikra, — irigységek, féltékenységek, intrikák, gőgök és alázatosságok. . . ". Az árvaság érzése ezekben a szavakban tükröződik: „Ostobaságot cselekedtem, hogy az árvaházi rabságból egyházi rabságba léptem által. " t) „A falu képe s új miliő." (108 — 3. old.) Gárdonyi hőse a faluba, új szolgálati helyére érkezik. Ezzel függ össze a figyelmeztető bejegyzés. u) „Indok és miliő." (109. old.) Mindkét jegyzet utal rá, és Gárdonyi feljegyzéseiből is tudjuk, hogy igen fontosnak tartotta a miliő helyes ábrázolását. Sokszor figyelmeztette magát a „miliő-festés" jelentőségére és fogásokat, kifejezéseket gyűjtött ebből a célból. v) „N(ézd) meg szó szerint." (113. old.) Ezen a helyen a papjait tanítani küldő Krisztus szavait idézi Gárdonyi: „Arról ismerszik meg, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást." Azt akarta, hogy pontos legyen az idézet a szentírásból, azért írta a lapszélére a figyelmeztető jegyzetet. z) „Orosz foglyok." (115. old.) A történetnek ez a része a világháború harmadik évében játszódik, amikor orosz foglyokat adtak ki a falvakba mezőgazdasági munkára. Később az író foglalkozik is ezek sorsával, véleményével. x) „Orosz fogoly." (121. old.) E lap fele üresen maradt. Lehetséges, hogy ide szánta az író az orosz fogoly jelenetét, amire már az előző jegyzetben is figyelmeztette magát és csak két lappal később jelenik meg a könyvben. aa) „Mégis átmegyek Bibihez." (121. old.) Az előző oldalon olvashatjuk, hogy Lukács káplán náthája „halálos aggodalmakba ejtette" a kislányt. Ott a bekezdést azzal zárja, hogy „Át se mehettem ma hozzá." Ez az újabb jegyzet pedig arra mutat, hogy belső küzdelem után mégis átment. ab) „Egy előbbi fejezetben kérdi Pétert, hogy hogyan Szőcs ő is. Elmondja, hogy idevaló, de nem vallja magát senkihez rokonnak, mert a nép műveletlensége, durvasága oly kínos neki, hogy nem bírna velők egy asztalhoz ülni. 8 Bibi miatt is... " (121. old.) ac) „Új." (125. old.) A rövid jegyzetet viselő lapon három és fél soros naplószerű bejegyzés áll november 11-ről. A következő lapon is csak pár soros naplójegyzet november 22-ről. A kézirat nyers volta láttán feltételezhetjük, hogy ezeket Gárdonyi még bővítette volna, több hasonlót szánt erre a helyre. A könyv befejezetlensége következtében így került a kinyomtatott kötetbe. ad) „Epizódok." (132 — 138. old.) Az egyszavas bejegyzés mellett ez a mély jelentésű mondat olvasható kiemelt módon írva és elhelyezve: „Gondoltam: ki lehetne a férje ? " Kétségtelenül az a könyv egyik alapvető kérdése. Bizonyára ezzel függtek volna össze az ide szánt, de meg nem írt epizódok, amelyek számára Gárdonyi hat további lapot hagyott szabadon. (Ezért áll ezen a lapon 132 — 138. szám.) ae) „Beszélgetés. Két fiatalember. Melyik lehetne Bibi élettársa? Egyik sem!" (143 — 146. old.) Az előbbi bejegyzés és a következő pont nagy kérdése forog ebben a figyelmeztető szósorban is. af) „Beszélgetés közben szemléli: melyik lehetne a kettő közül alkalmas férj." (141 — 1. old.) Újra meg újra előbukkan az érő kérdés, kinek életéhez köti Bibi a saját sorsát. Az író szerencsétlen házassága elrettentő tanúság, érthető, hogy ezt a kérdést olyan sokszor körüljárja. ag) „61 éves j(egyző)segéd beszéli, hogy a nép szidja a jegyzőt a rekvir(álás) miatt." (144 — 1. old.) Titkosírásos naplójában is gyakran kitér Gárdonyi a háború súlyos következményeire, a drágaságra, éhezésre, a dohányhiányra és az emberek általános elvadulására. ah) „Részletek." (144 — 5 old.) Ezen a helyen valóban érdekes és részletes 206