Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből
e) „Arc Bitivel való jellemzése)," (21. old.) A kéziratban a titkosírásos bejegyzéssel egy vonalban Péter János arcának rövid leírása olvasható. Gárdonyi valószínűleg elégedetlen volt ezzel a szövegrésszel, azért jegyezte elő magának a Bitivel — a lehető leghatásosabb szóval vagy kifejezéssel — végzendő utólagos csiszolást. f) „Itt túlságosan okos a fiú, későbbre teendő." (23. old.) Sok javítást tartalmazó kéziratlap szélén áll ez a jegyzet. A bölcs öreg remete és a fiatal káplán beszélgetése a papi pálya túl korai megválasztásáról és ami ezzel együtt jár, a családos életről való lemondásról folyik. Gárdonyi itt tehát ismét a papi nőtlenség kérdését feszegeti. g) „Elsorolás. " (27. old.) A lap alján üresen hagyott hely. A későbbi kéziratokban és a könyvben van folytatás, amiben az öreg ember a katolikus szertartások latin nyelvét kifogásolja. h) „Név." (52. old.) Az oldalon több név szerepel: Goldzieher, Nikodémus, Acta Pilati. Nem tudjuk Gárdonyi melyikre gondolt a jegyzet írásakor és mi módon akarta kiegészíteni. i) „Emberlapját előbbre tedd." (53 — 2. old.) Az „emberlap", „karakterlap" Gárdonyi mesterfüzetei szerint egy egy szereplő jellemvonásainak gyűjteménye vagy első bemutatása. E megjegyzés közelében Pista inas és Hajnal doktor szerepel, lehetséges, hogy egyikük jellemzését akarta a javításkor kiigazítani. j) „Egyes mondatok ismétlése." (56. old.) Ez a bejegyzés is üresen hagyott rész mellett található. Feltehetően kiegészítés számára hagyta így az író. Az ismétlés Gárdonyi egyik stilisztikai eszköze. k) „Folyosó képe előbbre, hogy külön ág volt." (56. old.) A cselekmény teljesebb megértése érdekében az író itt szükségesnek tarthatta, hogy a káplán lakószobájának helyét pontosabban, képszerűbben meghatározza. 1) „Mindenben, mindenben." (56. old.) A két azonos szó, a lap szélén, szinte minden összefüggés nélkül áll. Az a tény, hogy a jelegyüttest az író mindkét esetben sok tintavonással áthúzta, törölte, arra mutat, hogy talán csak a gyakran előforduló szó íráspróbája. A betűk elhelyezése valóban esztétikus, ötletes. m) „Kép." (57. old.) Gárdonyi tudatos törekvése a képszerű ábrázolás. A megjelölt helyet bizonyára ilyen tekintetben kívánta tökéletesíteni. n) „Embertábla." (64. old.) Az „embertábla" fogalma azonos az i. jegyzetben említett „emberlap", „karakterlap" fogalommal. Ez alkalommal, Bibi nevelőnőjének esetében megismerhetjük az embertábla bemutatását: „Immáron ráncosodó szemű sovanyos hölgy volt, keskeny arczán mintha valamikor meghúzták volna az orrát lefelé, s úgy maradt volna. Még apró kék szeme is olyan ijedt-csodálkozó. " o) „Részletesen." (76. old.) Ezen az oldalon és a következő négyen, tehát elég részletesen, Bibi álmát írja le arról, hogyan kereste mindenfelé a jó Istent. p) „Egy jegy." (78. old.) A Mesterfüzetekből ismerjük azt a Gárdonyi által megszövegezett szabályt, hogy a hős egy jegyét kell kidolgozni, különösen kiemelni, ismételgetni. r) „Péter repetir jegye." (101—4. old.) Érdekes részlet lapszélén olvasható ez a bejegyzés. Az állomáshelyére utazó fiatal káplán el akarja kerülni a Péter Jánossal való találkozást, mert nem szereti annak hindu filozófiáját. Ezt az indokot az író már ebben a kéziratban kihúzta és ezzel helyettesítette: „Hiába, hát nem szerettem vele beszélgetni soha... mindig mondott valami olyat, ami ellenkezett az érzéseimmel, tudományaimmal. Resteltem, hogy nem bírom megcáfolni. " A „repetir jegy" egyébként azonos az előző pontban szereplő „egy jegy"-gyei. s) „Székét úgy óvják, hogy... " „Árvaságát érzi." A püspöki irodába beosztott 205