Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

kiegészítjük és az ezáltal felbolygatott gondolatrajokból rendezzük el újabb mondanivalóinkat. A Bibi kéziratában talált 37 titkosírásos bejegyzés is új ráolvasáskor születhetett és a következő „csiszolás" során figyelembe veendő szempontokat tartalmaz. Meggyőződésünk, hogy ezekből a jegyzetekből Gárdonyi munkamódszerének további részleteit ismerhetjük meg. a) „A plébános gyerekeit komikus színnel." A jegyzet a kézirat 10 — 2 oldalán olvasható. A következő oldalakon a főszereplő Wak Lukács káplán szájába adott szavakkal leírja a plébános házanépét. Szerepel közöttük két zsemlyearcú fiú, akik félreérthetetlenül hasonlítottak az ugyancsak zsemlyearcú plébánoshoz. Ez az első látásra egyszerű bejegyzés mélyebb értelmet kap, ha fontolóra veszünk néhány körülményt Gárdonyi életéből és meggyőződéséről. Muraközy József dabronyi plébános szomorú és döntő szerepet játszott az író életében: 1885 őszén fondorlatos módon hozzáadta az ő hatalma alá tartozó és nála eladósodott 22 éves tanítóhoz leányrokonát (unokahúgát). Gárdonyi utólag megfogalmazott saját véleményének tekinthetjük a Wak Lukács káplánéként leírt gondolatmenetet: „Gondoltam: rokongyerek. Es semmi egyebet nem gondoltam. Sokkal fiatalabb voltam még akkor, hogy embernek lássam, az embert akár papi ruhában van, akár katonádban, akár ködmenben. " Gárdonyi ugyanakkor a világnézetét megismertető könyv egyik fő hőséül papot választ, arra ruházza véleményének képviseletét, tehát bizonyos fokig azzal azonosítja magát. Emlékeztetünk végül arra is, hogy Gárdonyit évtizedeken át foglalkoztatta a papi nőtlenség római katolikus egyházi dogmája. Mindezek után érthető, hogy Gár donyi ebben az esetben tapintatosan élt az egyébként indokoltnak talált komikum mai. b) „Milyen". (12. old.) Erre a kéziratlapra csak hét rövid sor került, a többi hely üres. A titkosírásos bejegyzésnek kellett volna az írót valamire figyelmeztetni, de ez elmaradt. c) „A ház képe". (16. old.) Ahol ez a rövid bejegyzés olvasható, Gárdonyi harmadoldalnyi üres helyet hagyott. A könyv másik főszereplőjének, Péter Jánosnak házát akarta ide leírni, de erre nem került sor. A kiadásra szerkesztéskor Gárdonyi József írt az üres helyre öt sornyi semleges tartalmú szöveget, grafitceruzával. Ő nem ismerte atyja titkosírását, nem tudhatta, hogy mire maradt üresen a hely. d) „Krisna, Buddha, Szankara". (18. old.) A három buddhista név mellett üres hely van a kéziratban. Az előtte levő szöveg arról szól, hogy az öreg Péter János házába első alkalommal belépő káplán az udvaron három szobrot pillant meg: „Az egyik Thorwaldsen Krisztusa. A másik kettő idegen: egyik egy csaknem teljesen meztelen férfi-figura, amint ül és maga elé bámul; a másik szakálas vén, de szintén nem európai, — szintén ül s irattekercset olvas. " Lehetséges, hogy Gárdonyi utólag világosabb kapcsolatot akart teremteni és kifejezni a három buddhista név és a három szoboralak között. Megjegyezzük még, hogy az író hagyatékában megtaláltuk a szóban levő Thorwaldsen szobor fényképét. A Gárdonyi könyvtárának átvizsgálásakor talált bejegyzések ismertetése során már említettük, hogy számos buddhista tárgyú könyvvel találkoztunk. E megjegyzésünket érdekesen egészíti ki a titkosírásos Napló 1920-ból származó következő részlete : „Június végén és július első napjaiban kezdtem megérteni a Vedanta-filozófiát s ez nekem negyedik lelki forradalmam. (Bibi regényem írását kezdve kellett olvasnom. Előbb is olvasgattam már, de nem értettem, csak július elején, hogy a keresztény vallásnál tökéletesebb.) " 204