Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

A használat közben a betűjeleken végrehajtott változtatások célja bizonyára egyrészt az volt, hogy Gárdonyi minél egyszerűbb, tehát gyorsan leírható és tévedés veszélye, illetve hosszas gondolkodás nélkül visszaolvasható betűket alakítson ki magának, másrészt, hogy a grafikai formák az írás képét más ember szemében minél bonyolultabb, minél megfejthetetlenebb látványúnak mutassák. El akarta érni, hogy a nagyon egyszerű alapjelek, a betűk ne különüljenek el egymástól, könnyedén összekapcsolhatók legyenek és ugyanakkor kapcsolódásuk az írást szövevényessé tegye. 1. ábra. A titkosírás kialakításának időpontja a Főkönyv laprögzítő szalagján: Ezt a tibeti írást 906. ápr. első napjaiban kezdtem csinálni. A legtöbb próbálkozásra utaló formakísérlet a c, cs, d és v betűknél fordul elő. Részben ez a bizonytalanság, ez a hosszú időn át tartó keresgélés magyarázza meg, hogy a c, cs, és d betűnél még a végleges alaknak is két-két variációja maradt meg, a v betű pedig végső formájában is egyik bizonytalan és nehézkes eleme lett az abc-nek. A b és p betűnél korábban használt rövid függőleges bevezető vonal azért maradhatott el, mert ez a részlet olvasáskor a betűnek vehető és így bizonytalanságot okoz. A gr, az m és az о körüli változások tulajdonképpen a véglegesnek elfogadottalak közelében mozognak. 13. Gárdonyi Géza titkosírásában a betűjeleken kívül számjelek, írásjelek, rövidítések és egyéb speciális elemek is voltak. A rendszer gazdagságát, gondos kidolgozását, logikáját majd ezek ismertetése teszi még érzékelhetőbbé. 173