Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

éveken át folyó vitát és pert, az 1594. évivel homlokegyenest ellenkező ítéletet hozott, mivel nem volt más lehetősége. Tehát nemcsak visszahelyezte Undót a stallumába, hanem az ellene egy emberként összefogó egész káptalant exkomunikálta. kétezer forint megfizetésével sújtotta, amelyből ezret Őfelségének tartoznak fizetni, ezret pedig Undónak (kárpótlásul a meghurcoltatásáért is). Mindehhez járult még a káptalan nyilvános megszégyenítése. A felperes kivételével kötelezték minden tagját (az olvasó-éneklő-őrkanonoktól kezdődően lefelé), hogy olyan istentiszteleten, amikor templomaikban sokadalom gyűlik össze, Imzzák meg a harangokat, gyújtsák meg a gyertyákat, majd eloltva boruljanak a földre és így hirdessék a nép előtt kiközösítésüket, messze elkerülve Krisztus minden igaz hívét.

258 Mivel az 1594. évi hadjáratokban a káptalan tartalékjai kiürültek, az ítéletpénzt 1596-ban még nem tudták megfizetni, s ezért feloldást sem kaptak.

259 Arra nincs adatunk, hogy a katolikus híveket demoralizáló szertartást hányszor végezték el. Egernek 1596. jún. 10-től volt ugyan Cserődy János személyében — 10 évi szünet után — új püspöke, egészen 1597 januárjáig,

260 mikor kérésére felmentették. De Cserődynek e rövid idő alatt csak arra volt gondja, hogy az egri vár birtokainak jövedelméből követelt 4000 tallért megkapja. Még szeptember végén is, Eger ostroma idején, a táborba szállt Mátyás főherceget ezzel zaklatta.

261 Lemondása csak közvetetten hozható összefüggésbe Eger török megszállásával. Hiszen korábban pécsi püspökként sem volt Péccsel kapcsolata. De 1596-ban az Egri Völgy egész jobbágy-lakossága (a püspök hatalmas, közel 20 km hosszú birtoktestén) elmenekült, itt a katolicizmus minden anyagi bázisát is elvesztette. Eger vidékén a református hit (és a magyar nyelv) ápolására Noszvaj megmaradt; ez a XVI. század második felében kivételes helyzetű falu. A protestáns közösségnek a török uralomban még arra is volt ereje, hogy a XVII. sz. közepén templomát felújítsa, s gyönyörű festett famennyezetet készíttessen.

262 A szomszédos Cserépét és Zsércet magához kapcsolta, filiákat létesített.

263 Láttuk, hogy Noszvaj a XVI. század közepén az egri reformáció támaszpontja volt, őrhelye és menedéke; évtizedekkel később az erősítője. A XVII. századtól már csupán reménysége.

264 JEGYZETEK 1 Pázmán Lajos, Egri Egyházmegyei Közlöny 2/1870, 121-123., 129-130., 137-140. - Sörös Pongrác, Kath. Szemle 1897, 545-562. - Uő Magyar Sión 1898, 261-289., 350-375., 408-432. 2 Varjas В., ITK 2/1970. — A Debrecen-egervölgyi hitvallással kapcsolatosan a protestáns egyháztörténeti irodalom az egriek helyzetét egyrészt Debrecen viszonylatában kutatta és Forgách Simon családi kapcsolatával magyarázta. Ennek kritikáját lásd a megfelelő helyen. A tetszetősebb, romantikus felfogásra jó példa Esze Tamás tanulmánya (The Beginnings of the Hungarian Reformed Church. The New Hungarian Quarterly IX/1968 № 30. 130-131.): „Let us start from the history of the Reformation in Eger. In the Year of Kálmáncsehi's Reformed Synod at Beregszász the mayor and the citizens of Eger occupied the local church with the aid of the castle garrison, threw out its images and altars, and the next day their own minister held a Sermon to their taste in it. A bold and risky venture indeed, this joint undertaking of the citizens and soldiers of Eger, for it happened in an episcopal town, in Hapsburg Hungary. The valorous soldiers who took part in it also fought in the defence of the Castle of Eger that same Year, holding it with undaunted 139