Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)
el a Gergely-naptárt). A kérdőre vont Rákóczi mendemondának nyilvánította a naptárkészítést és a még jóformán szedés előtt álló bibliáról azt állította, hogy „in pressionem brevi in finem deducunt," — félrevezetve Ernő főherceget. 227 Rákóczi az udvarnál költött jó hírnevét, tisztségét is kockára tette a reformáció e nagy fegyverténye, Károli Gáspár remekműve érdekében. Rákóczi Zsigmond Mágóchy Gáspár 1587. április 7-i halálával 228 a Mágóchy gyerekek gyámja és az óriási javadalmak gondozója lett. 1588 júniusában feleségül vette Mágóchy özvegyét, Alaghy Juditot. Rákóczi ily módon Széplak egy részének is a birtokába jutott. Az 1583-tól datálódó jezsuita szomszédsággal az idős Mágóchy nem tudott mihez kezdeni, a dolog elintézése így Rákóczira szállt. Széplakapáti volt a jezsuitáké, az egykori mezőváros többi részén Rákóczi az egri káptalannal osztozott. De Széplak környékén Ráz, Beszter és Zdoba falvakban a jezsuiták egymaguk birtokoltak. 229 Rákóczi a kellemetlen széplaki szomszédságtól (s mint Abaúj megyei nagybirtokos általában az abaúji jezsuitáktól) csak évekkel később szabadult meg. Először Egerben tisztította meg a levegőt. Összefüggést látunk abban, hogy Rákóczi egri beiktatása után alig egy évvel a patai főesperest, az egykori jeszuita pátert bebörtönözték. Rákóczi természetesen a háttérben maradt, csupán a divide et impera módszerével élt. A káptalani őrkanonok (Paczot Miklós), az új nagyprépost (Náprági Demeter) és a többi kanonok között (Paczona Máté helynök vezetésével) összetűzésre került sor Undó Márton személyével kapcsolatosan, akit 1589. év második felében egyházjogi szempontból törvénytelenül tartóztattak le a nagyprépost emberei. 2;i0 Undó Márton Rákóczi 1591 április végi távozás után újra szabad, 231 de impulzív természete miatt a káptalan bizonyos tagjaival újra összeütközésbe került és 1594-ben az egyházi bíróság stallumától megfosztotta. 232 Figyelmet érdemel, hogy Rákóczi az egri kálvini gyülekezet erősítése érdekében, mindjárt működése kezdetén Noszvaj felé fordult. Noszvaj a káptalani birtokok gyűrűjében (Bogács, No vaj, Tihamér, Kistálya), a várhoz tartozó püspöki birtokok között (Szomolya, Zsérc, Ostoros) az egyetlen nemesi falu a környéken, s még mindig a Figedy család lakta. Noszvaj Eger vidékén az egyik legjelentősebb református iskolával dicsekedhetett. Rektora akkor Baros Mihály volt. Baros Göncön tanult két évig Túróczi János mellett, majd Tályára került (Károli Gáspárhoz), és onnan jutott Noszvajra, legkésőbb 1586-ban. 233 Rákóczi Noszvajon 1589-ben először 24 fős állandó őrséget helyezett el, valószínűleg a Figedy család megerősített várkastélyához. A Diósgyőrbe vezető útra vigyáztak. 234 Ezután került Baros Mihály Egerbe. 235 A református közösség életében Miskolc és Eger között szorosak maradtak a kapcsolatok. Sárközi Dohi Bálint a miskolci ref. iskola rektori tisztségéből ment 1587-ben Wittenbergbe; majd 1588-ban a heidelbergi egyetemre. 1588. aug. 15-i dátummal megmaradt az egyik wittenbergi diákköri előadásának a kinyomtatott szövege. A dolgozatot patrónusának, Rákóczi Zsigmond egri várnagynak ajánlotta. Sárközi Bálint a hazájába visszatérve, legkésőbb 1592 őszén az egri református iskola rektori tisztségére kapott meghívást. 230 Minden bizonnyal Eger 1596. évi elestéig Egerben élt. Az egri iskola rektora Sárközi Bálint Bálint megérkezéséig Miskolczi Balthazar volt, Miskolczi Máté felnémeti protestáns lelkész ifjú rokona. Sárközi Bálinttal továbbra is együttműködött az iskola felvirágoztatásában. 1595 végén került csak abba a helyzetbe, hogy egyetemi szintű továbbképzés céljából Wittenbergbe utazhatott. Még 1603-ban is ott élt; 1598 óta mint a magyar diákközösség (coetus) szeniorja. 237 Az egri ref. iskola Sárközi Bálint rektorságával hírnévre tett szert Az iskola tevékenységére fényt vet az alábbi adat. Michael Pen130
