Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

Radéczi István püspöksége Közel három évi üresedés után, 1572. július 29-én töltötték be újra az egri püspöki széket, Zenchei Radéczi István személyében, nem egészen egy évvel Verancsics esztergomi érsek halála előtt. Radéczi szebeni családból való, a bécsi jezsuita kollégiumban nevelkedett. Jezsuita neveltetése ellenére idegen volt a számára az ellenreformáció szent hevülete; közelebb állt a humanista főpap elődök szemléletéhez. Karrierjére is a világiasság nyomta rá a bélyegét. Nagyvárad püspökeként (1569 — 72) nem kapott pápai jóváhagyást. A magas állami tisztségei (királyi helytartó, a bécsi és a pozsonyi kamarák elnöke) idejét teljesen lefoglalták. Közel 14 évig volt Eger főpásztora, de egyetlen alkalommal sem fordult meg a városban. Radéczi a pozsonyi humanista kör vezető alakja, Istvánffy Miklós, Zsámboki János, Nicasius Ellebodius és Purkirscher György (orvos) barátja. Az antik pénzek szenvedélyes felkutatója, gyűjteménye e nemben talán az első Magyarországon. Érméit és egyéb ötvöstárgyait Battyány Boldizsár németújvári kastélyába szállíttatta, mikor érezte halála közeledtét. (Battyány pompás könyvtárat hozott létre.) Radéczi ismerte uralkodóját, de ez a mentési akció nem sokat segítette. Rudolf császár, még 1586 első felében, szinte alighogy Radéczit eltemették, a gyűjteményére rátette a kezét.

115 Radéczi egri püspökségének két korszakát különböztethetjük meg. 1577-ig a magyar katolicizmus a korábbi évtizedek nyomdokain haladt, s Miksa elképzelései érvényesültek. Nem a lutheránusoktól való elkülönülés, hanem inkább az egységtörekvések jegyében teltek el ezek az évek. Az egri egyház anyagiakban és hívekben tovább gyengült. A második korszakban Ausztriának a Károly főherceg indította erőteljes rekatolizációja hatására a magyar egyház is a jezsuiták révén aktivizálódott. Egyre fokozódó militáns türelmetlenséggel párosult az egységtörekvésekkel való radikális szakítás. Az egri egyház azonban sem anyagiakban, sem a hívek számában nem gyarapodott, csupán a papság öntudata erősödött. Radéczi egész püspöksége idején nem volt Magyarországnak prímása és jelentős ideig betöltetlen maradt az egyik legfontosabb püspöki szék: Győr. Az egri egyházmegye lelki gondozása ilyen főpásztor mellett a leleszi prépostra ill. Csanádi püspökre hárult. A korszak végén az esztergomi apostoli kormányzó, Telegdi Miklós pécsi püspök is a gondjaiba vette. Miksa uralkodásának az utolsó éveit vallási szempontból ellentmondásosság és nagy belső feszültség jellemzi. Miksa 1573 —74-ben — szembekerülve saját rendeletével — az unitárius Békés Gáspárt támogatta a katolikus Báthory Istvánnal szemben. 1571-ben, amikor a melanchtoni lutherianizmus alapján álló konfessziót szentesítette — amely Ausztria nemeseinek az államilag támogatott hitvallása lett — kiderült, hogy az ortodoxok (flacianusok) tábora a lutheránusokat megosztja.

11

^ Az abszolutizmusra törekvő uralkodó képtelen egységes államvallást (amely Rómától független lenne, mint az anglikánoké) kialakítani a birodalmában. Törvényszerűen közeledik egyre jobban a katolicizmushoz, egységtörekvéseihez tőlük várva segítséget. Verancsics, majd Radéczi királyi helytartók Miksa elképzeléseit megértően támogatják, ideértve a lutheránusokkal való együttműködés politikáját. De Radéczi idejében már kiderül, hogy Róma és a jezsuitizmus szempontjából ez a magatartás tarthatatlan. Verancsics érseki egyházmegyéjének összes lutheránus papjait még az egyház tagjai közé sorolta. Amikor 1573 májusában Eperjesre utazott, a nála seniori minőségben tisztelgő Frőlich Tamás lelkészt többi társával együtt igen szívélyesen fo117