Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)
a táborhoz tartozó két kiváló teológusnak a nézetei között fennállt Ungnád megítélésében. Méliusz 1570 elején dicséri Ungnádot az unitáriusok üldözéséért. Szikszay 1574-ben irtózva emlékezik vissza Ungnádra, mivel várnagyságával kapcsolatosan az utolsó keserves év hagyott benne legmélyebb nyomot, amikor 1572-ben fenyegette, s végül az életére tört, úgyhogy tanácsos volt Egerből 1573-ban eltávoznia. Az unitáriusok üldözésének egyre intenzívebb jellegével összefüggésben a protestantizmus dühe a katolikusok irányában alábbhagyott. Hiszen Méliusz szerint is „förtelmesebb embörök hitben az pápistáknál a Servatianusok." 103 A katolicizmus 1568-tól fokozatosan erőre kapott. 1569 őszén további reményekre adott tápot Verancsics érseki kinevezése az évek óta betöltetlen esztergomi székre; 104 elsősorban az egri egyházmegye várhatott tőle hatékony segítséget, az esztergomi mellett. Már Verancsics befolyásának volt köszönhető Miksa 1570. márc. 8-i utasítása az antitrinitáriusok kérdésében. 105 Verancsics prímás, pápai legátus, kancellár és királyi tanácsos, a kiváló diplomata ezután a spanyol uralkodóval és a francia királylyal való együttes lépésekre bíztatta Miksát. 106 S elérte, hogy az 1572. évi téli és szeptemberi országgyűlés érdemben tárgyalja és a királynak ajánlja az egri várszékesegyház káptalani használatba adását a templomba való szabad bejárást. Fellépett az egyházi tizedek, negyedek eladásának az érdekében is. 107 1572 szeptemberében hosszú beszéddel nagy figyelmet keltett, ezt Miksa sajátkezűleg jegyzetelte. 108 Az egri káptalan 1570-ben elérkezettnek látta az időt a város katolikus népének aktivizálására, felrázására. Gyöngyösről, a ferences rendházból hithirdetőt kértek, s Mohácsi Tamás tavasszal meg is kezdte működését. 109 Verancsics amikor a reformáció terjedésének a meggátlására 1560-ban akcióba lépett, a térítés különféle eszközei között természetesen a magyar prédikáció kérdését sem hanyagolta el. De jellemző módon az egriek már 1560-ban is Gyöngyöshöz fordultak. A plébánián és a teljes létszámú káptalanban nem találtak alkalmas hitszónokot. 1560-ban Szegedy Ferenc salvatoriánus ferences miíködött Egerben, s ott is halt meg ugyanabban az évben. 1561—62-ben Szerémújlaki Ferenc salvatoriánus szerzetes hirdette Egerben az igét. 110 — Úgy látszik mindig futotta a gyöngyösiek erejéből, pedig a ferencesek Gyöngyös városán kívül Gyöngyöspüspöki lelki gondozását is elvállalták, sőt időnként Gyöngyöspatáét is. 111 S 1566-ig éppen elég belső küzdelmet kellett megvívniuk. Szerencséjükre a török uralom megegyezésre késztette a vallásfelekezeteket. 112 Verancsicsnak és az egri káptalan felbuzdulásának 1570 —72-ben mérhető eredménye alig volt. Az országgyűlési manőverek sem sikerültek. A királyi leirat teljesen a régi, Mágóchy-féle álláspontot tükrözte és katonai okokból a várszékesegyház visszaadását teljesít hetetlennek nyilvánította. A tizedek, kvarták eladását sem engedélyezte. 113 Ezután került csak sor arra, hogy a káptalan végleg és egészen leköltözzék a várból, elszállítva a várszékesegyház sekrestyéiből az irattárát. Feltehetőleg ezzel a végső hurcolkodással volt kapcsolatos Rueber János felső-magyarországi főkapitány rendelete: parancsára Kassára szállították az egri székesegyház remekművű réz keresztelő kútját, nehogy profán célokra felhasználják. 114 116