Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

a táborhoz tartozó két kiváló teológusnak a nézetei között fennállt Ungnád meg­ítélésében. Méliusz 1570 elején dicséri Ungnádot az unitáriusok üldözéséért. Szik­szay 1574-ben irtózva emlékezik vissza Ungnádra, mivel várnagyságával kapcso­latosan az utolsó keserves év hagyott benne legmélyebb nyomot, amikor 1572-ben fenyegette, s végül az életére tört, úgyhogy tanácsos volt Egerből 1573-ban eltá­voznia. Az unitáriusok üldözésének egyre intenzívebb jellegével összefüggésben a pro­testantizmus dühe a katolikusok irányában alábbhagyott. Hiszen Méliusz szerint is „förtelmesebb embörök hitben az pápistáknál a Servatianusok." 103 A katolicizmus 1568-tól fokozatosan erőre kapott. 1569 őszén további reményekre adott tápot Ve­rancsics érseki kinevezése az évek óta betöltetlen esztergomi székre; 104 elsősorban az egri egyházmegye várhatott tőle hatékony segítséget, az esztergomi mellett. Már Verancsics befolyásának volt köszönhető Miksa 1570. márc. 8-i utasítása az antitrinitáriusok kérdésében. 105 Verancsics prímás, pápai legátus, kancellár és ki­rályi tanácsos, a kiváló diplomata ezután a spanyol uralkodóval és a francia király­lyal való együttes lépésekre bíztatta Miksát. 106 S elérte, hogy az 1572. évi téli és szeptemberi országgyűlés érdemben tárgyalja és a királynak ajánlja az egri vár­székesegyház káptalani használatba adását a templomba való szabad bejárást. Fellépett az egyházi tizedek, negyedek eladásának az érdekében is. 107 1572 szep­temberében hosszú beszéddel nagy figyelmet keltett, ezt Miksa sajátkezűleg jegy­zetelte. 108 Az egri káptalan 1570-ben elérkezettnek látta az időt a város katolikus népé­nek aktivizálására, felrázására. Gyöngyösről, a ferences rendházból hithirdetőt kértek, s Mohácsi Tamás tavasszal meg is kezdte működését. 109 Verancsics amikor a reformáció terjedésének a meggátlására 1560-ban akcióba lépett, a térítés különféle eszközei között természetesen a magyar prédikáció kér­dését sem hanyagolta el. De jellemző módon az egriek már 1560-ban is Gyöngyös­höz fordultak. A plébánián és a teljes létszámú káptalanban nem találtak alkalmas hitszónokot. 1560-ban Szegedy Ferenc salvatoriánus ferences miíködött Egerben, s ott is halt meg ugyanabban az évben. 1561—62-ben Szerémújlaki Ferenc sal­vatoriánus szerzetes hirdette Egerben az igét. 110 — Úgy látszik mindig futotta a gyöngyösiek erejéből, pedig a ferencesek Gyöngyös városán kívül Gyöngyöspüs­pöki lelki gondozását is elvállalták, sőt időnként Gyöngyöspatáét is. 111 S 1566-ig éppen elég belső küzdelmet kellett megvívniuk. Szerencséjükre a török uralom meg­egyezésre késztette a vallásfelekezeteket. 112 Verancsicsnak és az egri káptalan felbuzdulásának 1570 —72-ben mérhető ered­ménye alig volt. Az országgyűlési manőverek sem sikerültek. A királyi leirat tel­jesen a régi, Mágóchy-féle álláspontot tükrözte és katonai okokból a várszékes­egyház visszaadását teljesít hetetlennek nyilvánította. A tizedek, kvarták eladását sem engedélyezte. 113 Ezután került csak sor arra, hogy a káptalan végleg és egészen leköltözzék a várból, elszállítva a várszékesegyház sekrestyéiből az irattárát. Feltehetőleg ezzel a végső hurcolkodással volt kapcsolatos Rueber János felső-magyarországi főkapi­tány rendelete: parancsára Kassára szállították az egri székesegyház remekművű réz keresztelő kútját, nehogy profán célokra felhasználják. 114 116

Next

/
Thumbnails
Contents