Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

is — bár Egeré — a nagyszombati egyháznak adományozta. 51 Vagyona persze a középkor egyházfejedelmeihez nem volt hasonlítható; jövedelme csak annyi, mint kb. egy tartományi főkapitányé. De nem oly kevés, hogy meg kellett volna tagadni a királyi utasítást, hogy a nagyszombati jezsuiták részére évi 400 Ft-ot juttasson. Saját szavaival: inkább kész meghalni, minthogy a jezsuiták adófizetője legyen. 52 Micsoda rövidlátás! A katolikus restauráció a nagyszombati jezsuitáknak köszön­hette első kiemelkedő alakjait, például Leleszi Jánost. Az iskola éppen a Veran­csicshoz hasonló értetlenség miatt küzdött 1561. évi alapításától kezdve állandó anyagi gondokkal, s már az 1567. évi leégése előtt is komoly válságban volt. 53 Az egri püspök ifjú rokonait nemhogy jezsuita kollégiumokba küldte volna, ha­nem például dédelgetett Jeromos unokaöccsét, a későbbi egri kisprépostot egyene­sen Stöckel Lénárd lutheránus lelkész bártfai iskolájába irányította, s ezzel még el is dicsekedett. 54 Elítélte Verancsics az élettársat, asszonyt szerzett kanonokjait. De hiszen 1564. év végéig még a Szentszéken sem volt eldöntött kérdés a papok nősülésének a lehetősége. A katolikus plébánosok többsége nős volt. 55 1562-ben éppen a magyar delegáció egyik tagja, a tridenti zsinaton szónoklataival általános tetszést aratott, több zsinati bizottságba beválasztott Dudith Endre pécsi püspök, Verancsics pá­duai egyetemi kollégája és barátja volt egyik ajánlója ennek az ügyrendi kérdésnek. Dudith példát is mutatott akkor, amikor Miksa 1565-ben Krakkóba küldte kö­vetnek. 1567-ben feleségül vett egy krakkói udvarhölgyet, s haláláig kitartott mel­lette. 5521 A nősülés problémájának a kivételével a világiasság Verancsicsot a kápta­lan tagjainál még inkább a bíívkörébe tartotta. Hiszen egyházpolitikai ténykedésen kívül főleg külpolitikai munkát végzett, büszkén és szívesen. Horoszkópokkal fog­lalkozott. Misét nem celebrált, vizitációt nem végzett; mindez egy reneszánsz fő­paphoz nagyon illett. 56 Az egri káptalan tagjainak szinte teljes névsorát ismerjük 1569-ből. 57 (1. kép) A leglényegesebb változás 1564 (azaz Verancsics távozása) óta, hogy Pioppus nagy­prépost 1569 II. felében török fogságba esett és egyik honfitársa csak az eladott könyvtára árából tudta kiváltani. Pioppus 1570 elején meghalt. 58 Azonban az utódját csak 1572-ben nevezték ki Melegh Boldizsár személyében, aki egyúttal leleszi prépost és csanádi püspök is volt. 59 Berislav Jeromos szintén fiatalon, 1566­ban halt meg, s megkaphatta a kisprépostságot Pankotai Ferenc vikárius. 60 Cso­dálkozást kelthet, hogy az egri káptalan 1569-ben még szinte teljes létszámban együtt maradt. Hiszen 1564 — 69 között nagyon nehéz időket kellett átélniük. Már az 1564. év is rosszul kezdődött. Az uralkodó rendeletéből Mágóchy Gás­pár érkezéséig Forgách Simon vette át a parancsnokságot. Forgách februárban rekvirálással és erőszakoskodással tette a nevét az Egri Völgyben ismertté. A til­takozókat elverette és ebben személyes példát mutatott. 61 A nyár elején Mágóchy várnagyságára is rögvest erőszakoskodások nyomták rá a bélyegüket. A káptalan gazdaságát intéző kanonokot, Pesthy Ferenc dékánt, hevesi főesperest megverték. 62 Két év múlva a lovasság már szabadon legeltette lovait, a várnép összegyűjtötte a szénát, megelőzve az egyház embereit. 63 Az egy­házi javak foglalása az egyházi épületek elfoglalásának a veszélyét is jelezte. Mágóchy egyik első intézkedése volt Egerben, hogy Bécs és Kolozsvár (Gyula­fehérvár) uralkodóihoz hasonlóan ő is hitvitát rendezett. Célja a számára rokonszen­ves irányzat győzelmének a biztosítása volt, tehát a kálvinizmusé. Különös lehe­tett az 1564. augusztus 15-re összehívott egri zsinat, amelyen mindössze egyetlen prédikátor, a Debrecenből idehívott Méliusz Juhász Péter vitatkozott lutheránus világi nemesekkel. 64 109

Next

/
Thumbnails
Contents