Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)
úton Debrecenből jött. Debrecen 1560 óta adófizetője az egri várnak, annak elestéig. 29 Őfelsége egri bizottsága kompromisszumra törekedett, de a várnép is. A harcosok felajánlották, hogy prédikátoruknak Eger közelében, ha kijelölnek egy helyet, akkor őt oda elvezetik. A bizottság valamivel messzebb, mint egy magyar mérföldre (azaz kb. 10 km-re, talán Makiárra?) utasította volna a lelkészt, de a katonák ezt semmiképp nem fogadhatták el: családjuk veszély nélkül nem hallgathat istentiszteletet ilyen messziségben. Az Eger várától két olasz mérföldre lévő Tihamér templomát kérték, a hely ugyanis betöltetlen volt. A bizottság végül belement ebbe, de a nagyprépost tiltakozott. 20 Ily módon a prédikátor dolgában nem sokra jutottak. Csupán a várnagyok leváltásának és két katolikus kapitány kinevezésének az ügyében történt a püspökkel megállapodás. így került 1562 tavaszán Egerbe Horváth Ferenc, aki Kassán Zay oldalán szolgált. Kijelölt kapitánytársa Zaberdini váradi püspök öccse, Zaberdini János. 31 1562 nyarán német vértes lovasok és német gyalogosok jelentek meg Egerben, akik Horváth csapatával együtt megbízhatóbb alakulatot képeztek Verancsics szemében is. 32 A püspök még az év elején kiadott egy körlevelet, amelyben megtiltja büntetések terhe alatt bárkinek, hogy prédikátort a házába fogadjon, vagy ilyen gyülekezetbe eljárjon. A büntetés az első alkalommal 20 Ft, a második alkalommal 30 Ft és harmadszorra már 50 Ft. Végül bírói eljárás következett volna (fogsággal). Az így befolyt összeg egyharmada a besúgóé, kétharmadát a püspök kapja a Szt. Mihály templom javítására és kórház építésére. Ez a rendelet Egernek 20 mérföldes körzetére vonatkozott. Verancsics gyengeségére leleplező, hiszen denunciálókra épít. 33 Úgy tűnik, hogy a püspök jelentősebb egyházi építkezésekbe csak 1562-ben fogott bele, miután a katolicizmus helyzete a fenti módon megszilárdult. Fő gondja a várszékesegyházon volt. Kassáról üvegeseket hívott, restauráltatta püspök elődeinek a sírjait is. 34 A katonaság prédikátorára vonatkozólag 1562 tavaszától nincs hírünk. Az új tisztikarul, katonai összetétel és Verancsics egyházi építkezései láttán (a körleveléről nem is beszélve) joggal feltételezhetjük, hogy a várból-városból valahová szabadon elköltözött. Verancsics már 1562-ben elhatározhatta, hogy a következő évben, megfelelően szilárd, hű környezetet biztosítva, a kincstárnak visszaadja a várat. 1563 elején megbízta a nagyprépostot, hogy az uralkodóval közölje eltávozási feltételeit és indítsa meg az ide vonatkozó tárgyalásokat. A vár átadásának és az új várnagy kinevezésének az ügye szinte az egész évben napirenden volt. A püspök semmiképpen nem akart az egri főkapitányi tisztben mágnást, hanem a várnagyi tisztet két katolikus köznemes viselte volna. Verancsics meg akarta tartani az örökös főispáni tisztség bírói funkcióit, s igényt tartott a vár jövedelmének egyharmadára is. Az uralkodótól évi 8000 Ft apanázst is kért, továbbá egy nyugodt, jövedelmező prépostságot. — Csak ez utóbbi két feltételt sikerült elnyernie. 35 Az új várnagy protestáns főnemes lett, Mágóchy Gáspár. A püspök már csak esküszövegének és a kapitányi instrukciókban foglaltaknak a betartásában bízhatott. 36 Verancsics látványos távozásával, a várnak iijra kincstári kézbe való átadásával a katolicizmus közvetlen védelmének az ügye a káptalanra maradt. A káptalan összetétele durván számítva felerészben dalmát-horvát és dalmát-olasz, egynegyedében helybeli régi főpapi gárdából való, negyedrészt pedig a csanádi és bácsi egyházmegyék menekültjeiből rekrutálódott. Több horvát és olasz származású kanonok még Verancsics elődeinek a jóvoltából került Egerbe. 37 107
