Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok munkája 1975-ben

A tárgyi és tematikus gyűjtéshez kapcsolódóan valamennyi múzeológiai szakág terén folytak nyilvántartási, leltározási munkák. Az a törekvés azonban, hogy a múzeumba gyűjtött tárgy — különösen a régészet vonalán — egy éven belül nyilvántartásba kerüljön, nem minden esetben sikerült. Ennek egyik oka a restaurátor műhely túlterheltsége, minthogy a kapacitás egy részét mindig a kiállítások előkészítése foglalja le. A raktárak rendezése, mint folyamatos munka állandóan napirenden volt. Minthogy az egri vár rekonstrukciójával összefüggésben a múzeum egyik raktárépülete a közeli években lebontásra kerül, a rendezés egyik fő feladata volt ennek az épületnek a tehermentesítése. így az épületből másik épületbe helyeztük át a könyvtárat és a hozzá tartozó dolgozószobát. Átrendeztük az őskori-népvándorláskori régészeti raktárát, majd a néprajzi bútor és mezőgazdasági eszközök raktárát Dexion —Salgó polcrendszerrel láttuk el. A képzőművészeti raktárban elkülönített részt alakítottunk ki a szobrok és a nagyméretű képek számára. Anyagmegóvást és műtárgyvédelmet Egerben a restaurátor műhely, Gyöngyösön a preparátor műhely végzett. Javítottuk az egri műhely felszereltségét : új desztilláló készüléket és fúrógépet szereztünk be. A helyiségeket korszerűsítettük és egy mosogatásra alkalmas előkészítő helyiséget alakítottunk ki. A műhely dolgozói az egri múzeum és a megyei szervezet egységeinek raktári és kiállított tárgyaiból mintegy 2500 darabon végeztek munkát. Ezek nagyobb része fa, kerámia, fém és textil, kisebb része csont, üveg és papír tárgy. A Mátra Múzeum preparátora a tervévben 145 bőr, illetve pózpreparátumot és 76 csontvázpreparátumot készített. A természettudományi kutatók ezen felül a kisebb preparálást maguk is elvégzik paleontológiái tárgyakon, rovarokon és csigákon. Az egri múzeum tulajdonát képező Telekesi-patika restaurálását és konzerválását budapesti szakértő csoport végezte : az évben elkészült a munka egyharmad része. A tudományos feldolgozás legjelentősebb fóruma az Egri Múzeum évkönyve (rövidítése EMÉ) és a Mátra Múzeum Természetrajzi Füzetei (rövidítése: Füzetek) voltak. Az év folyamán az előbbinek XIII. kötete jelent meg, s ebben a 17 dolgozatból 8-at saját kutatóink írtak, a többit kívülálló szakemberek küldték be. A Mátra Múzeum füzetének terjedelme 13 ív és dolgozatai jórészt a táj természettudományi jelenségeit tárgyalják. E két periodika mellett meg kell említenünk a Visontakutatás eredményeit közlő tanulmánykötetet. A mintegy 12 nyomdai ív terjedelmű kötet (rövidítése: Visonta) néhány dolgozatát ugyancsak kutatóink írták. A megyei múzeumi szervezet kutatóinak feldolgozó, publikációs tevékenységét az alábbi dolgozatok jelzik. Bakó Ferenc: 1. Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai. Visonta 23 — 68. — 2. A Heves megyei múzeumok tevékenysége 1974-ben. EMÉ 5— 17. — 3. A parasztház alaprajzi fejlődése Észak-Magyarországon. EMÉ 175-220. Csiffáry Gergely: Az „Egri Dohánygyár története" с kiállítás megrendezéséről. EMÉ 331-339. Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után. II. EMÉ 273-296. Jablonkay József (Varga Andrással): Adatok a Kelet-szlovákai Becherov község környékének faunájához. Füzetek 111—116. Korompai János: 1. Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában. II. EMÉ 243 — 271. 2. Gárdonyi és a politika. Hevesi Szemle. 2. sz. 55 — 57. Lénárt Andor: 1. Az egri céhek és a magisztrátus a 18—19. század fordulóján. EMÉ 155-173. 2. Tisztújítás Gyöngyösön 1816-ban. Archívum 5. 114-116. 3. Húszéin egri pasa és Csáky Ferenc főkapitány levélváltása. Az Egri Vár Híradója. 8