Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok munkája 1975-ben

Júlia, Kiss Lajos; restaurátorok: Kiss Péterné, Csuhaj Zsuzsanna; fényképész: dr. Szederkényiné Kovács Éva. Mátra Múzeum, Gyöngyös. Természettudomány: dr. Nagy Gyula, Varga András, Solti Béla, Jablonkay József (részfoglalkozású); történelem: Molnár József (részfoglalkozású); preparátor: Odor Józsefné. Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan. Néprajz: Kovács Ákos. Az egri múzeum két régésze részint a középtávú kutatási terv feladatainak ellátásaként, részben az év közben felmerülő leletmentések elvégzésével az egész megye területén tevékenykedett. A földmunkák során előkerült leletek bejelentését követően a régészek számos terepbejárást, szemlét végeztek el, emellett jelentősebb feltárások a következők voltak: 1. Gyöngyöspata-Póctető területén Árpád-kori templom kerítőfalának, ill. annak nyomvonalának tisztázása. 2. Poroszló határában, Ráboly-puszta II. táblában rézkori telep, szarmata kori gödör, Árpád kori lakóházak és sírok. 3. Felnémet határában, az Almár völgy területén középkori pálos kolostor romjai (folytatás az előző évek munkája nyomán) : templom, sírok és sírkőfedőlap 1352-es évszámmal. — Az Országos Műemléki Felügyelőség régésze, Kozák Károly folytatta az egri várban 1958-ban elkezdett ásatásait. A Szép bástya, a várszékesegyház környékén és a nyugati várfalon belül tárt fel értékes maradványokat. A néprajzi kutató, gyűjtőmunka központja az egri múzeum volt, de a gyöngyösi és a hatvani múzeum is gazdagodott néprajzi tárgyakkal. Az egri gyűjtemény jelentősebb gyarapodása a következő témakörökben adódott. Textil, viselet (Felnémet, Párád, Tarnalelesz), kerámia, bútor, lakásberendezés (Eger, Átány), mezőgazdaság, szőlészet, borászat (Eger, Andornaktálya, Maklár), gyékény készítmények (Poroszló). A gyöngyösi múzeumba 1975-ben 169 Visontán gyűjtött tárgy: munkaeszköz, szerszám és egy paraszti szekér került, felszerelésével együtt. A hatvani múzeum néprajzi gyűjteménye mintegy 60 tárggyal (kerámia, bútor, viselet) növekedett. A múzeumok néprajzi kutatóinak témagyűjtése főleg a két kiemelt téma, a Visonta-kutatás és a Palóc-kutatás keretei között folyt le. A Visonta-kutatást a tervév első negyedében lezártuk, eredménye még az év folyamán önálló kötetben meg is jelent. Ennek értelmében Visontán a településtörténet, népi építkezés és a táplálkozás terén folytak gyűjtések. A négy megyére kiterjedő Palóc-kutatás központja az egri Dobó István Vármúzeum, az adatgyűjtést innen szerveztük és irányítottuk. Népességtörténeti adatgyűjtést végeztünk az egri levéltárban a Heves és Borsod-Gömör megyei kutatópontokról, továbbá az antropológiai kutatás elősegítésére egyes kutatópontokon családnév vizsgálatokat végeztünk. Néprajzi témagyűjtést a Nógrád, Borsod, Heves megyei muzeológusok, egyetemisták, gimnáziumi tanulók 44 településen végeztek. A gyűjtött anyag egy része az évenként meghirdetett néprajzi és nyelvjárásgyűjtő pályázatra érkezett be. A feltételezett palóc néprajzi sajátosságokat kutató Felderítő kérdőívet a tervév folyamán újabb 38 faluban (Borsod és Heves megye) gyűjtöttük fel és ezzel az ilyen módon megismert települések száma 510-re emelkedett. Az év végén a Palóc adattárban a Felderítő kérdőívek adatlapjai mintegy 30 000 A/5 oldalt tettek ki. — Az egri néprajzkutatók népi építkezés, táplálkozás, az életkorhoz fűződő szokások és a vallási élet jelenségeit kutatták, elsősorban Heves megye területén. A természettudományi kutatómunka bázisa a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a tervévben is a gyöngyösi Mátra Múzeum volt. Gyűjteményei a természettudomány több ágazatában gyarapodtak, így jelentős eredménynek könyveljük 4)