Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Sugár István: Adatok az egri vörös bor történetéhez

sonlat alapján a bika sötét vörös színű vérétől kölcsönözte az elnevezést, Erre utal báró Orczy Lőrinc 1787. október 16-én írt verse az egri szüretről. „Vérszínű ta­karmányt húznak szekereken," — írta. 141 Ilyen hasonlattal élt egri útja nyomán Erdélyi János is 1825-ben: „Kétszer éltem a szent vidámító bikavérszín bor fészkelte hegy oldalán. " 142 Igen figyelemre méltó, hogy bár Mártonffy Károly behatóan elemzi 1853-ban az egri borászatot, de nem említi a bikavért, sőt az egri lapok bár rendkívül gyak­ran foglalkoztak borászati-szőlészeti kérdésekkel és tömegesen közöltek borhir­detéseket, de bennük csak 1897-ben találtam először a bikavér bor nevét. 143 Egy élen­járó egri bortermő minden helyi borféleségre kiterjedő hirdetésében sem szerepel a bikavér, hanem csak mint „fekete b о r"-t kurrentálta. 144 Egyébként ez az első alkalom, hogy e minőségi sötét vörös bor áráról is tájékoztatást kapunk — pin­tenként (1,4 liter) számítván. Eszerint a 6 éves egri fekete bor 1 forint 20 — 60 krajcár, minőség szerint. Ez az ár négy és félszer drágább a jó egri sillernél, s hat­szor az olcsóbb fajtánál. A fekete bor négyszer volt drágább a fehérnél. Talán ér­dekes lehet, hogy a fekete bornál csak az asszú volt drágább, — a hat éves közel a kétszerese volt. — A lelkiismeretes kereskedők élesen elkülönítették a valóban vörös bort a sillertől, s az utóbbi ha valóban nagyobb festőanyagtartalmú volt, azt sötét siller néven hozták forgalomba. 145 Joggal feltehető, hogy az 1860-ban hir­detett „nehéz veres pecsenyebor" 146 fedte a bikavér fogalmát. Közbevetőleg meg kell említenünk, hogy éppen a bikavér kialakulása szem­pontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezekben az esztendőkben már kezdett terjedni az egri promonthoriumokon az oportó, mint jól használható borfestő szőlő. 147 E kutatási eredmények alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy a filoxéra vész előtt, a század közepétől felbukkanó bikavér bornév nem fedte a mai értelemben vett hasonló nevű borféleséget, hiszen nem volt meghonosítva azon szőlőfajták zöme, melye­ket csak a szőlőpusztulás utáni rekonstrukció során telepítettek meg először a városban, s melyek felhasználásával kialakítást nyert a mai értelemben vett bikavér. Igazat kell adnunk dr. Szabó-Jilek Jenőnek, aki joggal feltételezte, hogy a bikavér elnevezés a ke­reskedelmi forgalomban vált használatossá és lett végül is általánossá. 148 A bikavér bornévvel kapcsolatban a tudományos teljesség igényével meg kell említenünk, hogy Andrásfalvy kutatásai szerint Bogyiszlón is előfordul ez a ki­fejezés, és valóban egy különleges készítésű sötét vörös bort jelent. A vörösbor mustját nagy káéiban törkölyén kierjesztették. Egy hónap múltán tiszta lett a bor, s ekkor a törkölyt sárral letapasztották, „hadd álljon a törköly alatt" még a bor. így tartották a káciban a bort még egy hónapon át, melyet azután a kád alján levő csapon át eresztettek le. Az így nyert sötét vörös bort nevezték ott bikavér­nek. 149 A mai értelemben vett bikavér és keletkezése Eger városát 1886. június 29-i közgyűlésén vették zár alá, miután a filoxéra fertőzöttség ott megállapítást nyert. 150 A pusztulás a szőlőhegyekben óriási méretű volt, s miután véget ért, a filoxéra előtti régi időkből a város határában szőlőültet­vény jóformán nem is maradt, mert a talajviszonyok miatt a szénkénegezéses gyé­rítéssel azokat már nem lehetett megmenteni, fenntartani. 151 A hamarosan megin­dult rekonstrukció során az új telepítések amerikai alanyba oltott értékes fajokkal történt. 152 A kék szőlők közül kivált felkarolták a nagyburgundit, a kékfrankost és az oportót. A régi fajták közül az értékes kadarka maradt meg és terjedt el. 153 Az új 319

Next

/
Thumbnails
Contents