Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

ként alkalmazta. Helyette a kúp alakú sziklafprmák kifejezés lett volna egyértelmű, annak ellenére, hogy vizsgálatát többségében valóban kaptárköveken végezte. 96 Saád A., 1963. 84.; 1964. 73-75.; 1965. 376.; 1972. 107. 97 Mihály P., 1975. 47., 36. oldal: 16 - 18. kép. A tihanyi barátlakásoknál levő 1 db fülke is a bulgáriai analógiával hozható kapcsolatba. IRODALOM BAKÓ FERENC : Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. 1970-71. 325-431. BAKOS JÓZSEF-FEKETE PÉTER: Eger és Felnémet földrajzi nevei. I. A külterület nevei. Egri Honismereti és Helytörténeti Füzetek 3. Eger, 1972. BARTALOS GYULA : Eger vidékének történetírás előtti emlékei. Adatok az Egri Egyházmegye történetéhez. Szerk. KANDRA KABOS, Eger, 1885. I. 322-362. BARTALOS GYULA: Egervidéki „kaptárkövek" és barlangok. Arch. Ért. XI. 1891. 136-141. BARTALOS GYULA: Heves vármegye őskora. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. BOROVSZKY SAMU. Heves vármegye. Bp. 1909. BÁRÁNY LÁSZLÓ: A siroki tufapiramisok. Földrajzi Közlemények 55. 1927. 248-249. ERDŐS KATALIN: Az Alsó-Bükk kaptárkövei. Studium III. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Tudományos Diákkörei kiadványai. Debrecen, 1972. 109 — 125. ERDŐS KATALIN: Areális és lineáris folyamatok egyidejűsége egy vulkáni hegylábtórségben, a Déli-Bükkben. Acta Geographica Debrecina 1973. Tomus XIII. 75 — 114. Debrecen, 1974. HAVASNÉ, BEDE PIROSKA: A siroki Várhegy. Élet és Tudomány, XXVII. 1972/1. 13-16. KOLACSKOVSZKY LAJOS: A Bükk kaptárkövei I. Turisták Lapja 46. 1934. 219 - 223. KOVÁCS BÉLA: Kabarok és palócok. Egri Múzeum Évkönyve VII. 1969. 159 - 177. KRISTÓF SÁNDOR: A Mátra hegység útikalauza. Bp. 1956. II. kiadás. MARTUS FERENC: Regélő kövek I-II. Természetjárás 1957/2. 4-5. és 1957/3. 4-5. MIHÁLY PÉTER: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája. Studia Comitatensia 3. (Tanulmányok Pest megye múzeumaiból). Szentendre, 1975. 31 — 60. MNMA. 54. N. II. FRANK TIVADAR jelentése a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában. 1935. MNMA. 227. D. IV. SAÁD ANDOR jelentése a demjéni kaptárkövekről. 1959. MNMA. 1/1960/20. SZABÓ JÁNOS régész jelentése a demjéni kaptárkövekről. 1959. MNMA. 513. SZ. IX. SAÁD ANDOR jelentése az egerszalóki, bogácsi, Noszvaj -Cakótanyai, cserépfalui és cserép váralj ai kaptárkövekről. 1959. MNMA. H/1960. 64. SAÁD ANDOR jelentése Budakeszi kaptárkövek címen. Ehhez csatolta a Noszvaj —Cakó-tető lelőhely fényképeit. SAÁD ANDOR: A kaptárkövekről. Egri Múzeum Évkönyve I. 1963. 81-88. SAÁD ANDOR: A kaptárkövekről. Borsodi Földrajzi Évkönyv V. 1964. 70-78. SAÁD ANDOR-KOREK JÓZSEF: Denkmäler Der Frühmittelalterlichen Imkerei am Fuss des Bükkgebirges. — Die Fragen der Felsen mit Bienenischen. Acta Arch. Hung. Tomus XVII. 1965. 369-394. SAÁD ANDOR : Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XI. 1972. 105 — 121. Miskolc. TANNER JÓZSEF: Egerszalók. Bp. 1961. 267