Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

nak azok a fülkék, amelyek a helyiségeken kívül, a lefaragott vagy eredeti állapotban levő sziklafelületeken vannak. Ezek közül a legtöbb szintén tárolásra szolgálhatott. Egyes fülkék viszont abban különböznek a többitől, hogy a járószintekhez viszonyítva nehezen megközelíthető helyeken vannak befaragva. Rendeltetésük már nem határozható meg egyértelműen, ezért kaptárfülkéknek sem tekinthetők. Véleményem szerint a középkori vár területén levő és a vár építése után faragott bevágások sohasem voltak kaptárfülkék. A tárolásra használt fülkékre számos analógia van (pl. Visegrád, Drégely stb.), de vár és kaptárkő közvetlen kapcsolatára eddig még nem akadt példa. Kaptárkő csak a vár építése előtt létezhetett a hegytetőn, mely az építkezés megkezdése után elpusztulhatott. Használóiknak nyilván el kellett hagyni a területet. Mivel a sziklavonulat (várépítés előtti) eredeti formáját ma már nem lehet pontosan rekonstruálni, ezért a kérdéses rendeltetésű bevágásokat sem tekinthetjük egyértelműen kaptárfülkéknek. Bartalos Gy. azon véleménye, hogy egyes fülkék üregeit befalazták, történhetett az építkezés későbbi periódusaiban is, de ez nem lehet bizonyíték arra, hogy a fülkék már a vár építése előtt is megvoltak. Befalazhattak olyan fülkéket is, amelyek már az építés után készültek. 2. Sirok-Bálványkövek A Várhegytől ÉK-re emelkedik a Bálványkövek hatalmas riolittufa tömbje. A három kőgomba alakzat népi elnevezése: Török Ember, Török Asszony és a Szolgáló, de az első kettő Barát és Apáca szikla néven is ismert. Bartalos Gy. nem említett kaptárfülkéket a Bálványköveken, de mesterséges faragásának tartotta azokat.

83 Martus F. kaptárfülkéket említett az általa szintén mesterséges faragásúnak tartott kőbálványokon. Azon véleménye, hogy a kiipos formájú kaptárkövek egykor „fejrésszel bíró szoboralakok voltak" nem fogadható el.

84 Az érdekes, ember alakhoz hasonló sziklák — az eléggé elterjedt mesterséges faragású tévhittel szemben — a természet erői által, elsősorban a szél és a csapadék pusztító hatása következtében formálódtak ki.

85 A három kőgombán kaptár fülke még nyomokban sem látható. Néhány újabbkori bevágás ugyan megfigyelhető oldalaikon, de ezeket megmászásuk érdekében vésték. Az érdekes alakú, vagy kúpos sziklák — fülke nélkül — kétségtelen, hogy hatással voltak a környezetükben élt emberek hiedelemvilágára (itt nemcsak a középkorra gondolok), de ennek kifejtése nem tartozik ide. 3. Sirok-T örökasztal A Bálványkövektől kb. 50 m-re emelkedik a Törökasztal hatalmas riolittufa tömbje. Az „asztal" elnevezés onnan ered, hogy a szikla legmagasabb csúcsának tetejét — mely eredetileg kúp formájú volt — laposra faragták. Nyugat felől igen jól látható, hogy a csúcs két tömböt alkot (I. és II. jelölésű), melyek mélyebben fekvő nyereggel kapcsolódnak egymáshoz. Az I. és II. szikla lapos felületébe lyukak és csatornák vannak befaragva (20. kép). Ezek többsége a csapadékvíz elvezetésére szolgálhatott, de néhány lyuk rendeltetését már nem lehet kielégítően ezzel magyarázni. A Törökasztal csúcsának kialakítása hasonlóságot mutat az egri Nyergeshegy és a demjéni Bányáéi sziklatömbjének tetején levő befaragásokkal. Miután az utóbbiak kaptárkövek, így felvetődik az a kérdés, hogy a hasonlóságok alapján lehetett-e a Törökasztal kaptárkő ? Bartalos Gy. a Törökasztalt mesterséges faragásúnak tartotta, de fülkékről nem tett említést.

86 Több mint Ötven év múlva Kristóf /S. mégis kaptárkőnek tekintette a sziklát, sőt még a fülkék átlagméreteit is közölte.

87 Valószínű, hogy ezt az adatot vette át Martus F.

88 és Havasné, Bedé P. is.

89 A Törökasztal tömbjén kaptárfülkét ma már nyomokban sem találunk. A szikla DNY-i aljának falán látható ugyan három, egymás mellett levő bevágás, de ezeket már korábban sem lehetett volna egyértelműen kaptárfülkének venni.

90 A .262