Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

ráfiai táblázatában 4 kaptárkövön 14 db fülkét említett.

23 Valószínű, hogy a II. sziklavonulatot két részre tagolta s ebből származott a 4 db kaptárkő. A fülkék összmennyisége viszont jóval kevesebb, és nem derül ki az sem, hogy a sziklákon szám szerint hogyan oszlanak el. Egy másik táblázatában a lelőhelyet a Nyergeshegy D-i részére tette, de ez csak véletlen elírásból adódhatott.

24 Az I. sziklán levő „A" jelölésű bevágást ún. óriás fülkének tekintette, amelyet szerinte két egyforma nagyságú fülkéből faragtak ki.

25 A fentiekben már említettem, hogy ez a bevágás nem fülke s indoklásomat Saád A. is elfogadta. Egyik tanulmányában közölt adata szerint a Mészhegy korábbi neve Mézhegy volt.

26 A lelőhely kaptárkövei és a régi hegynév között fennálló valószínű kapcsolatosság értékelésére itt nem térek ki. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. d) Nyerges-hegy K-i lejtője A Nyerges-hegy K-i oldalának lejtőjén egy kúp formájú riolitszikla emelkedik, melyen 7 db fülke van (1. és 8. kép). A magánterületet képező szőlőben fekvő kúp DNy-i oldalába sziklahelyiség (szőlőkunyhó) van befaragva, melyet ma is használnak. A kúp K-i oldalának alját korábban kibányászták. A sziklától remek kilátás nyílik a Mészhegy D-i oldalában levő kaptárkövekre. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. Bartalos Gy. nem említette a lelőhelyet név szerint, de kétségtelen, hogy ismerte. Valószínűnek tartom, hogy a Csengőkő elnevezése erre a kúpra vonatkozott.

27 Érdekes, hogy a későbbi irodalomban még azok a szerzők sem említették a sziklát, akik a szemközt fekvő mészhegyi kaptárköveket jól ismerték. Saád A. volt az első, aki részletesebben leírta a helyszínt és topográfiai táblázatában pontos adatokat közölt.

28 A kúp D-i oldalán levő 1 — 4. fülkékről és a sziklahelyiségről fényképeket mutatott be.

29 e) Nyerges-hegy Ny-i oldala A Nyerges-hegy Ny-i végénél hatalmas, nyereg alakú riolittufa szikla emelkedik ki az erdős hegyoldalból, mely D felől mutatja a legimpozánsabb formát. Az I. sziklavonulatot a nyereg alakú szikla és az innen К — Ny-i irányban hosszan elnyúló tömb alkotja, melyen 16 db fülkét találunk (1. és 9. kép). A nyereg alakú szikla kettős csúcsába 1—1 lyuk van befaragva. A csúcsot keskeny hasadék választja el a vonulattól, melynek teteje lapos platót alkot. A plató felületébe lyukak és csatornák vannak befaragva, hasonlóan mint a demjéni Bányáéi, vagy a siroki Törökasztal legmagasabb részének tetején (8. kép). A magyarországi kaptárfülkék sorában egyedülálló típusokat képviselnek a 3., 7. és 9. fülkék, melyeknél a keretek is elég jó állapotban maradtak meg. (22. kép). A fülkék alapjának mélysége annyira csekály, hogy a véleményezésre felkért méhész szakemberek is kockázatosnak vélték ezekben a méhtartást.

30 Az I. szikla vonulat DK-i oldalán 4 db alaktalan bemélyedés is látható (A, B, C, D jelölésű), melyeket már nem lehetett egyértelműen fülkének venni. A nyereg alakú szikla oldalában egy fülkéhez hasonló bevágás van (E jelölésű), de faragása feltűnően új keletűnek látszik. Az I. szikla vonulat DK-i oldalán levő 2. fülkével szemben egy különálló tömb képezi a 77. sziklát, melyen 2 db fülke van. A szikla háta és az I. sziklavonulat között keskeny hasadék húzódik (9. kép). A lelőhelyet Bartalos Gy. említette először.

31 Frank Tivadar, városi főjegyző 1935-ben kelt levelében közölte, hogy a Nyerges-hegyi kaptárkövek körül ásatást végeztek. A talált leletanyag — kerámia — kora paleolit vége, neolit és esetleg a var kori.

32 Mivel az ásatás pontos helyszínét és részletes leírását nem közölte, így a leletek nem kapcsolhatók a fülkék korának bizonyításához hiteles adatként. Martus F, a nyereg alakú sziklát mesterségesen formált sárkány alaknak írta le. 248