Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában

1, 1899-ből 5, 1900-ból 2, 1901-ből 1, 1902-ből 2, 1903-ból 1, 1904-ből 1, 1905-ből 1, 1907-ből 1, 1908-ból 1, 1909-ből 1 és bizonytalan időpontból 2. A következőkben sorra vesszük a 190X122 mm-es, sárgult, kissé szakadozott szélű könyvlapokon talált feljegyzéseket, majd értékelni igyekszünk a feltárt adatokat. 1898. (A kötet 223. oldala). „Munkák:

a TÁRCZÁK: 1/1. Bölcsességünk vékonya* M. H. — II/2. Nem közölhetők.

0 B. H. - III/8. A szenvedők. B. H.

d - IV/1. A csonka pók. B. H. IV/13. Az egri hősnők. B. H. — V/17. A szakálas tyúk. M. H. — VI/1. A magyar gyík. B. H. — VI/12. Péter barát. U. I. — VI/25. A boldogs. városában. P. H. — VI. 28-29. A tudom, tudom. B. H. - VII. 26. A látás. B. H. - VIII. 13. Vendéglő A Répához. B. H. — VIII. 20. A borostyánpipa. B. H. — A cinkotai nagyitce. P. H. - VIII. 28. A napraforgó. B. H. - IX. 21. Szélső Kovács elb. B. H. - X. 21. A garabonciás. P. H. — X. 18. Petykó. B. H. — X. 18. A bor. Almanach. — XI. 29. Az orvosság. B. H. — XII. Szemere Miklósról U. I. APRÓ CIKKEK: Fordit Allan Kardec. M. H. I. II. III. - A hóvirág. Természet. V/15. Levél a mikroszkópról. Természet. — IX. A pók meg az aranybogár. Természet. — XI. Az őszi bogár. Természet. — XII/18. Az állatok beszéde. Természet. VERSEK: A huszár a mennyországban. Orsz. H. — IV/30. Kamuti Balázs. B. H. — XII. 4. Szólnak a kakasok. Hét. — XII. 25. December. Szegedi Napló. Győri H." Megjegyzések : a) A felsorolás az egyes művek megjelenési időpontját és helyét tartalmazza. A hónap és a nap megjelölése után a cím következik, majd az újság vagy folyóirat nevének rövidítése, ahol az írást közölték. A rövidítések jelentése: M. H. — Magyar Hírlap ; B. H. = Budapesti Hírlap ; U. I. = Új idők ; P. H. = Pesti Hírlap. b) A gyűjteményünkben levő kéziraton a tárca címe: Bölcsességünk vékonyáról. Mivel a Magyar Hírlap Gárdonyi jegyzetében szereplő száma nálunk nincs meg, ebből a kéziratból idézzük a figyelemre méltó, filozófiai írás néhány lényeges mondatát: „Mi a mi tudományunk a világról és az okok okáról? — Semmi. — Mi még csak a földünk előállása módját is képtelenek vagyunk megérteni. Azt mondjuk, hogy az Isten akarta és lett. Pedig ez abszurdum... De mindez nem ok arra, hogy az ember a születés és a halál keretébe lássa szorítva az életét. Az értelmes ok létezése kétségtelen, de a haladó kornak, az emberiség fejlődő értelmének kötelessége leszedni róla a képzelődésnek azokat a cifra rongyait, amelyekkel eddig elborították. És nekem az a reményem, hogy ha az alkotás vizsgálatánál más ismertető jeleket találunk is az alkotóról, mint amelyekkel eddig a vallások rajzolták, azok a jelek nem rombolják szét az eddigi reményeinket. Csak megmásítják. És ezen az új, megmásított, de tiszta és erős alapon kell felépülnie az új idők hitének és vallásainak. És ez az alap lesz méltó az emberiség azon részéhez, melyet a jövendő nem a vakok intézetében fog nevelni." c) A lapok szerkesztői üzeneteinek ezeket a kezdő szavait címként viselő tárca Gárdonyi korai hitvallása az író hivatásáról, az írás művészetéről. Keserű gondola234