Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában

fosztva lett. Melyről az igazság érdekében jelen bizonyítványt stb. Schieszler János lakatos Böszörményi József lakatos." A Gárdonyi Géza által naplójába másolt előbbi két nyilatkozat és más hasonlók alapján fogalmazhatta meg Ziegler Sándor 1868. február 27-i kelettel kártalanítás iránti kérelmét a magyar országgyűléshez. Az író politikai szemléletét alapjaiban meghatározta atyja szabadságharcos múltja. Ezért vált egész életére osztrákellenessé. A ritka becsű beadvány szószerinti közlését fontosnak tartjuk. „Tisztelt Ház! A magyar országgyűlés azon lényeges helyzeténél fogva, hogy a kiszenvedett 1848/9-dik évi honfiak kellő segélyezését sőtt kártalanítását bokros teendői közé sorozni kegyeskedett, alolírott is előnyt nyerendő bátor vagyok a tisztelt országgyűlés kegyes pártfogása kinyerése végett, alantabb elősorolandó kérelmemmel alkalmatlankodni — esedezvén, Hogy a' mennyiben hitelt érdemlene állításom, a' szükséges pártfogást érdemeljem meg. Alolírott a gyászos emlékű forradalom alatt 1848/9 években a' magyar kormány fegyvergyárnoka voltam, s majd Pesten, és Nagy Wáradon, majd végre Aradon működtem. — Munkásaimat felül 60-on, ön költségemen állítottam elő, s láttam el naponta, készleteimet s majd szállítmányaim a' nevezett kormány részéről rendessen, és pontossan kifizettetvén. Pestről Nagyváradra s innét Aradra rendeltetvén az akkori hadparancsnokság által és pedig sajátköltségemre, magammal vittem gyári készleteimen felül munkásaimat is, mi tetemes költséget vont maga után, s alig hogy letelepültem várparancsnok néhai Domjanits által utaséttattam, hogy tulajdonom biztoséttása végett mindenemet az aradi várba vigyem, mi tellyesítve lévén, a várparancsnokság által áttvétetett, s pár napok múlva a várral együtt fel, és által adott. — így semmi nélkül maradván, hazámban haza menekülni kényszerültem, elvesztvén mintegy 36,000 fr. menő gyári értékemet és el munkásaim fizetlen bérét, és legutolsó szállítmányom árát 1600 forintot pengő pénzben. így lettem semmivé, alig maradván néhány firontotskám, mellyel haza jövetelemet elősegélhettem. Igaz ugyan, hogy tulajdonom biztoséttása, és a várparancsnokság felügyelete alá lett átadása után károm s illetőleg vagyonom értéke kifizetése végett akkori Kormányzó Kossuth Lajos urnái rögtön jelentkeztem de ettől akkori pénzügyi Miniszter Duschek úrhoz utaséttattam a' pénztárok már mind Világosan voltak, fizetést nem nyertem, várakozásra figyelmeztetvén, mi csak ugyan a fegyverletétellel véget is ért. Illy tetemes károsétás után még a haditörvényszék eleibe is állíttatván a további kellemetlenségek kikerülése végett igazolható okirataimat a bekövetkezett 1850—1860 évi viszonyok miatt tűz által emésztettem meg, de hiszem, hogy ha a kérdéses időből még volnának a magyar kormánytól iratok, nyoma lenne álléttásomnak, most, midőn az ország sorsa feletti kormány intézkedés ismét a' sokat szenvedett, tűrt de jobb remény után sóvárgott nemzetnek ismét kezébe adatott bekövetkezettnek látom az időt, hogy károséttásom megjutalmazása végett az ország hon atyai pártfogásáért esedezzem, könyörögvén, hogy ha netalán kártalanéttásban nem részesülnék is, mint a' magyar és német nyelvet beszéd és írásilag kellően érti, számolás és könyvtartásban edzett, és kiképzett, tanult és gyakorlott gépész és lakatos, többévekota mint gyári művezető Bétsben és Grätzben utóbb hazánkban mint uradalmi gépész gazdaságokban, és közmalmokban tehát az élet ismeretében jártas — alázattal azért vagyok bátor esedezni, hogy hozzám 's 232