Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában

Dankó* A reggeli muzsika. — A pénzszórás. — Házassága. — Dankó a gőzben. — A hegymászás ..." Megjegyzések a nyolc lapon talált feljegyzésekhez: a) Az ebben a pontban ismertetett jegyzetek túlnyomó része Jókaira vonatkozik, aki egy ideig nagy hatással volt Gárdonyira és akinek házánál, a Feszty Arpádné által szervezett irodalmi és művész körben kora szellemi életének sok kiválóságát ismerte meg. b) Gárdonyi írói hitvallásának mindvégig fontos része maradt az a nézet, hogy az író hivatása a szép és jó megmutatása az ember nemesítésére, de korán hozzátette, hogy e cél szolgálatának alapja a minél teljesebb realizmus, továbbá, hogy jó és a szép megértetésére sokszor a rúttal és gonosszal történő szembeállítás a legeredményesebb. c) Az egri múzeum anyagában a Feszty házaspár 49 Gárdonyihoz írt levele található. Az okos és művelt asszony barátságuk éveiben, Gárdonyi életének nehéz szakaszában, jó hatással volt az íróra. d) Barna Izidorról (1860—1911) van szó, aki újságíró és költő, a Budapesti Hírlapnak és a Pesti Naplónak munkatársa volt. e) Palágyi Lajos (1866—1933) költő, a Pesti Napló és a Magyar Nemzet munkatársa, a Fővárosi Lapok segédszerkesztője, Bátyjával P. Menyhérttel együtt szerkesztette a Jelenkor c. hetilapot. f) Lehetséges, hogy Várad i Antalról van szó, aki ebben az időben az Ország Világ főszerkesztője, 1895-től a Színművészeti Akadémia tanára, majd igazgatója volt. g) Szemere Miklós (1802—1881) ellenzéki politikus, költő. A Kisfaludy és a Petőfi társaság tagja. A jegyzet alá írt Szemer Attila (1859—1905) a Magyar Hírlap főmunkatársa és társtulajdonosa, akitől az esetet Gárdonyi hallotta. h) Orlai Petrich Soma (1822—1880); festő, Petőfinek, akiről több arcképet festett, rokona és jóbarátja volt. i) Gárdonyi a jegyzetben bizonyára tévedésből írt Jókait Orlai helyett. j) Dankó Pista a híres szegedi cigányprímás Gárdonyi Géza jó barátja volt. Az idézett, vázlatszerű szavak részei lehetnek egy bőséges eredménnyel zárult adatgyűjtésnek, amelyet Gárdonyi szinte kész életrajzzá fogalmazott és amiből fia 1935-ben kiadta a Dankó Pista — Gárdonyi hegedűse című könyvét. 4. Naplótöredék 1895 aug. 25—szept. 9. (75.22.1. Itsz.) Kettő darab ép, 22 X14 cm-es, fehér, vonalazott füzetlap. A kiszakítás nyoma igazolja, hogy összetartozó lapok voltak. Kétségtelenné teszi ezt a szövegek és a naplódátumok folyamatossága is. A keletkezés időpontjának megállapítását segíti a 75.22.7. a lap első oldalának alsó részén olvasható folyóírásos bejegyzés: „Károly Gábor gr. + meghalt" A Magyar Életrajzi Lexikon 868. oldalon áll, hogy a neves ellenzéki politikus 1895. augusztus 31-én halt meg. Gárdonyi naplójában a bejegyzés napja gyorsírással: 31. szombat. Az összefüggő b. lapon Szeptember felirat olvasható. Kétségtelen, tehát hogy ez a 31-e augusztus utolsó napja. Két eléggé eltérő jellegű feljegyzés található az összesen négy oldal terjedelmű töredéken: az 1. és 4. oldal folytatólagos, összefüggő napló 1895 augusztus 25-től 229-