Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)
Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában
József: Maros-Torda megye flórája. Földi János: Rövid kritika és rajzolat a magyar füvészettudományról. Kubinyi Ágoston: Magyarországi mérges növények. Névsora a Kolozsvár környékén termő növényeknek. Lippay: Pozsonyi kert. Vajda: Növénytudomány. Az író hagyatékában további bizonyítékok vannak arra, hogy nemcsak könyvekből tanulmányozta a természetet : használati tárgyai között növénygyűjtőt és mikroszkópot találtunk ; egri otthonát arborétumszerű kert vette körül ; az előbbi könyvcímjegyzéket a noteszban növénygyűjtéshez tervezett „botanikus könyv" és „botanikus szelence" rajza követi; számos természet után készült rajzát és festményét ismerjük. A 31. lap másik oldalán már másféle könyvek címei sorakoznak : „Garabonciás diák. Győrfi. — Servadac Hector utazása a naprendszeren át. Verne. — Három orosz és három angol kalandjai. Verne. — Grant kapitány gyermekei. Verne. — Strogoff Mihály. Verne." Ismét egy elég meglepő érdeklődési körre utaló bejegyzés a 33. lap másik oldalán : „Nyomdász kiállítás. Ferenciek bazára I. em. Voltam Jún. 15. dél. e és dél u. 1878." Igaz, hogy Gárdonyinak több mint négy évtizeden keresztül sok dolga volt nyomdával, mégis szokatlan, hogy egy gimnazista délelőttjét és délutánját töltse egy szakmai kiállítás megtekintésével. Ugyanezen a lapon, az előbbi bejegyzés alatt ez olvasható:,, Budapestről mentem haza 878. Jún. 16. Vasárnap." Ez az időpont a harmadik gimnázium osztály vége. A következő tanévet 1878 szeptemberében már az egri tanítóképzőben kezdte. 2. Notesz 1880-81-ből (B 75.214.1. Itsz.) Fehér vonalazott papírból készült belső lapú notesz töredéke. A megmaradt első lapon 31-gyel kezdődő oldalszámozás, amely csak 38-ig halad. A többi lapon sem oldal- sem lapszámozás nincs. A fűzés és a kötés maradványából látszik, hogy eredetileg sokkal vastagabb volt. Megmaradt összesen 13 lap. A notesz mérete 135x80mm. A 7. lap másik oldalán áll a notesz használata időpontjának meghatározását elősegítő „1881. Jan." keltezés, amit „Gregoriánból vizsgára lesz" cím alatt latin egyházi énekek felsorolása követ még a 8. lap első oldalán is. Gárdonyi ekkor a tanítóképző harmadik, azaz utolsó osztályát járta és a vizsga anyagát jegyezte noteszébe. A 9. lap második oldalán olvashatjuk az osztály-névsort: 29 név, közöttük az utolsó Ziegler? Къ egyik legfiatalabb is volt az osztályban, ezért képesítő vizsgát csak egy évvel később, 1882-ben tehetett. 10 A 13. oldalon olvasható bejegyzés a könyv címén kívül tartalmi kivonat is: „Kik tárgyilagosan és komolyan akarják a geológia, csillagászat, palaontológia (kövülettan), vegytermészettan tételeit a bibliával megegyeztetni, ajánltatik Reusch: Bibel и. Natur című könyve. 11 " Az író könyvtárában többszáz teológiai munka található a legkülönbözőbb vallások tanításával. Gárdonyi szinte egész életében érdeklődéssel kutatta a vallásokat, kereste a legtökéletesebbnek mondhatót. Nem jutott vizsgálódásai végére, noha 1918-ban már ezt jegyezte titkosírással vezetett naplójában: „Gondoltam arra, hogy megírom hitvallásom, mert az intelligenciának hiányzik egy olyan vallás, amelyben megnyughatik, mert értelme szerint való." Ezzel a keresgélést lezárni szándékozó kijelentéssel szemben áll az ugyanabban a naplóban két évvel 210
